| dbo:abstract
|
- A Szerapeum (latinul Serapeum, görögül Σεραπεῖον Szerapeion) egyike azoknak az ősi egyiptomi templomoknak, amelyeket Szerápisz görög-egyiptomi isten tiszteletére emeltek. Az eredeti templom a Nílus nyugati partján, Szakkara közelében volt, ahol az elpusztult Ápisz-bikák emlékére emelték (az Ápisz-bikák Ptah isten szent állatai voltak). Bár a területet már i. e. 1400 körül is a bikák temetkezésére használták, II. Ramszesz (i. e. 1279–13 között uralkodott) volt az, aki egy galériát és kapcsolódó helyiségeket tervezett hozzá (ezeket a későbbi királyok ismételten megnagyobbították). Mindez katakombaként az elpusztult Ápisz-bikák számára szolgált, akik a halálban hasonlóvá váltak Oziriszhez és Ozirisz-Ápiszhoz. A Szakkara közelében élő görögök ezt az istent néven imádták, aki a Ptolemaiosz-dinasztia alatt Szarapisszá vált, a templomot ezek után kezdték Szarapeumnak nevezni. A szakkarai Szerapeum romjait először 1850-ben tárta fel Auguste Mariette, egy francia egyiptológus. A földalatti termek, ahova 1851-ben jutottak be, 64 eltemetett Ápisz-bikát tartalmaztak, több ezer feliratos tárggyal együtt. Egy második ásatás az 1980-as években kezdődött. Egy hasonlóan fontos Szerapeum épült Alexandriában, ami az új, ptolemaioszi főváros volt. Amikor I. Ptolemaiosz Szótér (i. e. 305-284 között uralkodott) egy hivatalos istent akart választani Egyiptom számára, Szerápiszt választotta, és utasította építészét, , hogy tervezzen meg egy templomot, ami később az isten legnagyobb és legismertebb templomaként vált ismertté. Itt Szerápiszt i. sz. 391-ig a görög rituálé szerint imádták, amikor Szerapeumot lerombolták Theophilus patriárka és követői. A római időkben más Szerapeumok épültek a birodalom területén. (hu)
- A Szerapeum (latinul Serapeum, görögül Σεραπεῖον Szerapeion) egyike azoknak az ősi egyiptomi templomoknak, amelyeket Szerápisz görög-egyiptomi isten tiszteletére emeltek. Az eredeti templom a Nílus nyugati partján, Szakkara közelében volt, ahol az elpusztult Ápisz-bikák emlékére emelték (az Ápisz-bikák Ptah isten szent állatai voltak). Bár a területet már i. e. 1400 körül is a bikák temetkezésére használták, II. Ramszesz (i. e. 1279–13 között uralkodott) volt az, aki egy galériát és kapcsolódó helyiségeket tervezett hozzá (ezeket a későbbi királyok ismételten megnagyobbították). Mindez katakombaként az elpusztult Ápisz-bikák számára szolgált, akik a halálban hasonlóvá váltak Oziriszhez és Ozirisz-Ápiszhoz. A Szakkara közelében élő görögök ezt az istent néven imádták, aki a Ptolemaiosz-dinasztia alatt Szarapisszá vált, a templomot ezek után kezdték Szarapeumnak nevezni. A szakkarai Szerapeum romjait először 1850-ben tárta fel Auguste Mariette, egy francia egyiptológus. A földalatti termek, ahova 1851-ben jutottak be, 64 eltemetett Ápisz-bikát tartalmaztak, több ezer feliratos tárggyal együtt. Egy második ásatás az 1980-as években kezdődött. Egy hasonlóan fontos Szerapeum épült Alexandriában, ami az új, ptolemaioszi főváros volt. Amikor I. Ptolemaiosz Szótér (i. e. 305-284 között uralkodott) egy hivatalos istent akart választani Egyiptom számára, Szerápiszt választotta, és utasította építészét, , hogy tervezzen meg egy templomot, ami később az isten legnagyobb és legismertebb templomaként vált ismertté. Itt Szerápiszt i. sz. 391-ig a görög rituálé szerint imádták, amikor Szerapeumot lerombolták Theophilus patriárka és követői. A római időkben más Szerapeumok épültek a birodalom területén. (hu)
|
