dbo:abstract
|
- A pozsareváci békekötés utáni békés időszakban a pragmatica sanctio által - amely összekapcsolta Magyarország és Ausztria sorsát - a Habsburgok hatalma megszilárdult és a Habsburg Birodalomhoz került a Bánság történelmi régió területe is. Az Oszmán Birodalomtól elfoglalt területeken, osztrák katonai közigazgatás alatt, ezredek szerint szervezeték meg a katonai határőrvidéket (Militärgrenze). A területből egy osztrák örökös tartományt akartak létrehozni, német nyelvű, római katolikus lakossággal. A történelmi Magyar Királyság feldarabolásával, a részek egyenként elnémetesítve, könnyebben integrálhatóak lettek volna a Habsburg Birodalomba. A nagy betelepítési akciók a 19. század elejére zárultak le. A pozsareváci békekötéstől a kiegyezésig a népességszám mintegy negyvenszeresére növekedett. A Temesi Bánságot, a bécsi kormánynak alárendelt bánsági igazgatóság által katonailag kormányozták. Az 1848–49-es szabadságharc leverése után a megszállt Magyar Királyság déli részén, a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság egy osztrák közigazgatási egységként jött létre. I. Ferenc József császár létesítette a Bach-korszak szellemében a szerb felkelők által kikiáltott Szerb Vajdaság egy részének és a hajdani Temesi Bánság területeinek egyesítésével. Az uralkodó 1849. november 18-án kiadott jött létre a „Bács-Bodrog, Torontál, Temes, Krassó megyékből, valamint Szerém megye rumai és iloki járásából megalakult a Szerb Vajdaság Temesi Bánság, amely külön, Magyarországtól független koronatartománnyá vált.” A közigazgatás hivatalos nyelve a német volt, de számos szerb befolyásos hivatalhoz jutott. A közigazgatási egység 1860-ban az októberi diploma rendelkezései révén szűnt meg. (hu)
- A pozsareváci békekötés utáni békés időszakban a pragmatica sanctio által - amely összekapcsolta Magyarország és Ausztria sorsát - a Habsburgok hatalma megszilárdult és a Habsburg Birodalomhoz került a Bánság történelmi régió területe is. Az Oszmán Birodalomtól elfoglalt területeken, osztrák katonai közigazgatás alatt, ezredek szerint szervezeték meg a katonai határőrvidéket (Militärgrenze). A területből egy osztrák örökös tartományt akartak létrehozni, német nyelvű, római katolikus lakossággal. A történelmi Magyar Királyság feldarabolásával, a részek egyenként elnémetesítve, könnyebben integrálhatóak lettek volna a Habsburg Birodalomba. A nagy betelepítési akciók a 19. század elejére zárultak le. A pozsareváci békekötéstől a kiegyezésig a népességszám mintegy negyvenszeresére növekedett. A Temesi Bánságot, a bécsi kormánynak alárendelt bánsági igazgatóság által katonailag kormányozták. Az 1848–49-es szabadságharc leverése után a megszállt Magyar Királyság déli részén, a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság egy osztrák közigazgatási egységként jött létre. I. Ferenc József császár létesítette a Bach-korszak szellemében a szerb felkelők által kikiáltott Szerb Vajdaság egy részének és a hajdani Temesi Bánság területeinek egyesítésével. Az uralkodó 1849. november 18-án kiadott jött létre a „Bács-Bodrog, Torontál, Temes, Krassó megyékből, valamint Szerém megye rumai és iloki járásából megalakult a Szerb Vajdaság Temesi Bánság, amely külön, Magyarországtól független koronatartománnyá vált.” A közigazgatás hivatalos nyelve a német volt, de számos szerb befolyásos hivatalhoz jutott. A közigazgatási egység 1860-ban az októberi diploma rendelkezései révén szűnt meg. (hu)
|