| dbo:abstract
|
- A szerdár, perzsa nyelven fővezér, katonai vezető az Oszmán Birodalomban. Szeraszkernek vagy szereszkirnek is nevezték. A szultán nevezte ki főparancsnoknak egy-egy hadjárat idejére, ha ő maga nem vett részt. Általában a nagyvezír, ritkábban egy vezír, vagy beglerbég, esetleg szandzsákbég volt a szerdár. A kisvárosokban a janicsáraga által kinevezett, és a janicsárok, az adzsemi-oglanok, illetve a dzsebedzsik és a tüzérek rendjére felügyelő személynek is szerdár volt a neve. A szerdárok 1566-tól vezették állandó jelleggel a hadseregeket. II. Szelim trónra lépésétől a szultánok többé nem álltak a hódítások élére. A nagyvezírek viszont az egyre inkább ingatag belső helyzetben nem szívesen hagyták el a fővárost, mivel a hadjáratok idején kitúrhatták őket hivatalukból vagy más negatív következménnyel járhatott volna távollétük. Ezért ekkortól általában a vezírek valamelyike kapta a kinevezést. (hu)
- A szerdár, perzsa nyelven fővezér, katonai vezető az Oszmán Birodalomban. Szeraszkernek vagy szereszkirnek is nevezték. A szultán nevezte ki főparancsnoknak egy-egy hadjárat idejére, ha ő maga nem vett részt. Általában a nagyvezír, ritkábban egy vezír, vagy beglerbég, esetleg szandzsákbég volt a szerdár. A kisvárosokban a janicsáraga által kinevezett, és a janicsárok, az adzsemi-oglanok, illetve a dzsebedzsik és a tüzérek rendjére felügyelő személynek is szerdár volt a neve. A szerdárok 1566-tól vezették állandó jelleggel a hadseregeket. II. Szelim trónra lépésétől a szultánok többé nem álltak a hódítások élére. A nagyvezírek viszont az egyre inkább ingatag belső helyzetben nem szívesen hagyták el a fővárost, mivel a hadjáratok idején kitúrhatták őket hivatalukból vagy más negatív következménnyel járhatott volna távollétük. Ezért ekkortól általában a vezírek valamelyike kapta a kinevezést. (hu)
|
