| dbo:abstract
|
- A szerencsejátékos tévedése vagy szerencsejátékos-hiba az az , amely szerint egy esemény valószínűsége függ a korábbi hasonló, tőle események kimenetelétől. A hiba egyik formája a nagy számok törvényének félreértésén alapszik: ha egy esemény nagyon sokáig nem következett be, akkor – a félreértés szerint – egyre nagyobb valószínűséggel be kell következnie (illetve ha egy esemény nagyon sokszor bekövetkezett, akkor már „nem szabad” bekövetkeznie). Például ha egy érmét hússzor feldobva mind a hússzor írást kaptunk, akkor sokan azt mondanák, hogy huszonegyedszerre sokkal nagyobb valószínűséggel kapunk fejet, mert huszonegy írást dobni egymás után roppant valószínűtlen. Valójában azonban a huszonegyedik írás valószínűsége ugyanúgy 50%, mint az első dobásnál, hiszen nem az a meglepő, ha huszonegyedszerre írást dobunk, hanem az, hogy eddig hússzor egymás után írást dobtunk. Másképp fogalmazva: a huszonegy egymás utáni írás „valószínűtlenségének” nagy részét már nem kell figyelembe vennünk, hiszen már bekövetkezett. Hasonlóan, sokan gondolják, hogy nem érdemes a múlt héten kihúzott lottószámokat megjátszani, mert nem valószínű, hogy kétszer egymás után ugyanazokat a számokat húznák ki. Ennek egy kevésbé nyilvánvaló formája azt mondani, hogy az „érdekes” számok kisebb valószínűséggel jönnek ki; például az 1, 2, 3, 4, 5, 6 sorozatot nem érdemes megjátszani. Ez csak egyes konkrét érdekes számokra alkalmazva hiba; az – az érdekesség definíciójától függően – lehet igaz, hogy kicsi annak az esélye, hogy a kihúzott szám érdekes legyen. Bizonyos számokat azonban valóban nem érdemes megjátszani, de nem valószínűségszámítási okok miatt: bizonyos „szerencseszámokra” sokan fogadnak, így ha nyerünk, a nyereménynek csak kisebb részét kapjuk meg, mert sok nyertesnek kell osztoznia rajta. A hiba egy másik fajtája éppen az ellenkező irányban okoskodik: ha a szerencsejáték során egy viszonylag valószínűtlen esemény többször egymásután bekövetkezik, akkor a játékosnak „szerencsés sorozata” van (vagy szerencsétlen, az esemény jelentőségétől függően), és a következőkben is szerencséje (vagy balszerencséje) lesz. Részben ezen az érvelési hibán alapszik a Martingale-módszer, amikor egyre nagyobb összegekkel fogad valaki a vesztes kimenetelre. Egyes elképzelések szerint a szerencsejátékos-hiba a egyik megnyilvánulási formája. Néhány trükkös feladat azt próbálja elhitetni az olvasóval, hogy a helyes megoldás a szerencsejátékos hibája lenne, miközben valójában az események nem függetlenek. Ilyen például a Monty Hall-paradoxon. (hu)
- A szerencsejátékos tévedése vagy szerencsejátékos-hiba az az , amely szerint egy esemény valószínűsége függ a korábbi hasonló, tőle események kimenetelétől. A hiba egyik formája a nagy számok törvényének félreértésén alapszik: ha egy esemény nagyon sokáig nem következett be, akkor – a félreértés szerint – egyre nagyobb valószínűséggel be kell következnie (illetve ha egy esemény nagyon sokszor bekövetkezett, akkor már „nem szabad” bekövetkeznie). Például ha egy érmét hússzor feldobva mind a hússzor írást kaptunk, akkor sokan azt mondanák, hogy huszonegyedszerre sokkal nagyobb valószínűséggel kapunk fejet, mert huszonegy írást dobni egymás után roppant valószínűtlen. Valójában azonban a huszonegyedik írás valószínűsége ugyanúgy 50%, mint az első dobásnál, hiszen nem az a meglepő, ha huszonegyedszerre írást dobunk, hanem az, hogy eddig hússzor egymás után írást dobtunk. Másképp fogalmazva: a huszonegy egymás utáni írás „valószínűtlenségének” nagy részét már nem kell figyelembe vennünk, hiszen már bekövetkezett. Hasonlóan, sokan gondolják, hogy nem érdemes a múlt héten kihúzott lottószámokat megjátszani, mert nem valószínű, hogy kétszer egymás után ugyanazokat a számokat húznák ki. Ennek egy kevésbé nyilvánvaló formája azt mondani, hogy az „érdekes” számok kisebb valószínűséggel jönnek ki; például az 1, 2, 3, 4, 5, 6 sorozatot nem érdemes megjátszani. Ez csak egyes konkrét érdekes számokra alkalmazva hiba; az – az érdekesség definíciójától függően – lehet igaz, hogy kicsi annak az esélye, hogy a kihúzott szám érdekes legyen. Bizonyos számokat azonban valóban nem érdemes megjátszani, de nem valószínűségszámítási okok miatt: bizonyos „szerencseszámokra” sokan fogadnak, így ha nyerünk, a nyereménynek csak kisebb részét kapjuk meg, mert sok nyertesnek kell osztoznia rajta. A hiba egy másik fajtája éppen az ellenkező irányban okoskodik: ha a szerencsejáték során egy viszonylag valószínűtlen esemény többször egymásután bekövetkezik, akkor a játékosnak „szerencsés sorozata” van (vagy szerencsétlen, az esemény jelentőségétől függően), és a következőkben is szerencséje (vagy balszerencséje) lesz. Részben ezen az érvelési hibán alapszik a Martingale-módszer, amikor egyre nagyobb összegekkel fogad valaki a vesztes kimenetelre. Egyes elképzelések szerint a szerencsejátékos-hiba a egyik megnyilvánulási formája. Néhány trükkös feladat azt próbálja elhitetni az olvasóval, hogy a helyes megoldás a szerencsejátékos hibája lenne, miközben valójában az események nem függetlenek. Ilyen például a Monty Hall-paradoxon. (hu)
|
