| dbo:abstract
|
- Ez a szócikk az IUPAC által kiadott szerves kémiai nevezéktant ismerteti. E nevezéktan a klasszikus vegyértékkötésekre épül, és nem veszi figyelembe az elektronkonfigurációt. A nevezéktan alapja: alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel levezetni a vegyület szerkezetét. Az alapvegyületek egyenes láncú nyílt vegyületek, gyűrűrendszerek vagy a nómenklatúrában felsorolt (gyakori, triviális nevű) vegyületek. A a legtöbb esetben a hidrogénatomok helyettesítése másik atommal vagy atomcsoporttal, ezért szubsztitúciós nómenklatúrának is nevezik. A nevezéktan megadja az alapvegyületeket és a lehetséges műveleteket. Az alapvegyületeknek két típusuk van. Az egyik atomokból (pontosabban: egycentrumos hidridekből) a már említett nevezéktani műveletekkel keletkezik. A másik típusban triviális nevű vegyületek vannak, melyekben kivételesen elágazás is lehet.Az alapvegyületből következik az elnevezés minden más része: a műveletek, az atomok számozása, a név elemeinek sorrendje, stb. Az alapvegyület kiválasztása – bár vannak rá ajánlások – többféleképpen lehetséges, így egy vegyületnek többféle szabályos IUPAC-neve lehet. A nevezéktan elsődleges célja, hogy minden vegyületnek olyan neve legyen, mely egyértelműen azonosítja a vegyületet. További fontos cél a lehetőségek szerinti egyszerűség, valamint a korábbi, gyakorlatban már elterjedt nevek beépítése a rendszerbe. A nevezéktannak nem célja, hogy minden vegyületnek egyetlen szabványos („ajánlott”) neve legyen. (hu)
- Ez a szócikk az IUPAC által kiadott szerves kémiai nevezéktant ismerteti. E nevezéktan a klasszikus vegyértékkötésekre épül, és nem veszi figyelembe az elektronkonfigurációt. A nevezéktan alapja: alapvegyületekből nevezéktani műveletekkel levezetni a vegyület szerkezetét. Az alapvegyületek egyenes láncú nyílt vegyületek, gyűrűrendszerek vagy a nómenklatúrában felsorolt (gyakori, triviális nevű) vegyületek. A a legtöbb esetben a hidrogénatomok helyettesítése másik atommal vagy atomcsoporttal, ezért szubsztitúciós nómenklatúrának is nevezik. A nevezéktan megadja az alapvegyületeket és a lehetséges műveleteket. Az alapvegyületeknek két típusuk van. Az egyik atomokból (pontosabban: egycentrumos hidridekből) a már említett nevezéktani műveletekkel keletkezik. A másik típusban triviális nevű vegyületek vannak, melyekben kivételesen elágazás is lehet.Az alapvegyületből következik az elnevezés minden más része: a műveletek, az atomok számozása, a név elemeinek sorrendje, stb. Az alapvegyület kiválasztása – bár vannak rá ajánlások – többféleképpen lehetséges, így egy vegyületnek többféle szabályos IUPAC-neve lehet. A nevezéktan elsődleges célja, hogy minden vegyületnek olyan neve legyen, mely egyértelműen azonosítja a vegyületet. További fontos cél a lehetőségek szerinti egyszerűség, valamint a korábbi, gyakorlatban már elterjedt nevek beépítése a rendszerbe. A nevezéktannak nem célja, hogy minden vegyületnek egyetlen szabványos („ajánlott”) neve legyen. (hu)
|
