| dbo:abstract
|
- Hagyományos értelemben szervetlen vegyületnek azokat a vegyületeket nevezik, amelyek nem biológiai, hanem ásványi eredetűek. Ezzel szemben a szerves vegyületeket hagyományosan biológiai eredetűnek tekintik. A múlt század folyamán a szerves és szervetlen vegyületek pontos besorolása kevésbé fontossá vált a tudósok számára, elsősorban azért, mert az ismert vegyületek többsége nem természetes eredetű, hanem mesterségesen állították elő őket. Ezenkívül sok, a modern szervetlen kémia tárgykörébe tartozónak tekintett vegyület tartalmaz szerves ligandumokat. A fémorganikus és a bioszervetlen kémia kifejezetten a szerves kémia, biokémia és szervetlen kémia közötti területekkel foglalkozik. A szervetlen vegyületeket formailag úgy definiálhatjuk, ahogy a nevük jelzi: nem szerves vegyületek. A szerves vegyületek szenet tartalmaznak, bár néhány széntartalmú vegyületet hagyományosan a szervetlen vegyületek közé sorolnak. Ha a szervetlen kémiára és az életre gondolunk, érdemes visszagondolni arra, hogy a természetben sok kémiai részecske önmagában nem vegyület, hanem ion. A nátrium-, klorid- és foszfátionok a szervetlen vegyületek egy részéhez – például szénsav, nitrogén, szén-dioxid, víz és oxigén – hasonlóan alapvetően fontosak az élet számára. Ezen egyszerű ionoktól és molekuláktól eltekintve szinte minden, a bioszervetlen kémia körébe tartozó részecske tartalmaz szénatomot, és szerves vagy fémorganikus vegyületnek tekinthető. (hu)
- Hagyományos értelemben szervetlen vegyületnek azokat a vegyületeket nevezik, amelyek nem biológiai, hanem ásványi eredetűek. Ezzel szemben a szerves vegyületeket hagyományosan biológiai eredetűnek tekintik. A múlt század folyamán a szerves és szervetlen vegyületek pontos besorolása kevésbé fontossá vált a tudósok számára, elsősorban azért, mert az ismert vegyületek többsége nem természetes eredetű, hanem mesterségesen állították elő őket. Ezenkívül sok, a modern szervetlen kémia tárgykörébe tartozónak tekintett vegyület tartalmaz szerves ligandumokat. A fémorganikus és a bioszervetlen kémia kifejezetten a szerves kémia, biokémia és szervetlen kémia közötti területekkel foglalkozik. A szervetlen vegyületeket formailag úgy definiálhatjuk, ahogy a nevük jelzi: nem szerves vegyületek. A szerves vegyületek szenet tartalmaznak, bár néhány széntartalmú vegyületet hagyományosan a szervetlen vegyületek közé sorolnak. Ha a szervetlen kémiára és az életre gondolunk, érdemes visszagondolni arra, hogy a természetben sok kémiai részecske önmagában nem vegyület, hanem ion. A nátrium-, klorid- és foszfátionok a szervetlen vegyületek egy részéhez – például szénsav, nitrogén, szén-dioxid, víz és oxigén – hasonlóan alapvetően fontosak az élet számára. Ezen egyszerű ionoktól és molekuláktól eltekintve szinte minden, a bioszervetlen kémia körébe tartozó részecske tartalmaz szénatomot, és szerves vagy fémorganikus vegyületnek tekinthető. (hu)
|
