| dbo:abstract
|
- Szibéria déli hegyvidékeit azon hegyvidékek, – azokon belül hegységek, fennsíkok, medencék – változatos sora alkotja, amely nyugaton a kazahsztáni medencéjétől (illetve az orosz-kazah határtól) Oroszországban mintegy 3000 km hosszan, keleten nagyjából a Maja és a Zeja völgyéig, illetve a Silka és az Arguny találkozásáig húzódik. Északon többnyire árkok, peremsüllyedékek határolják és választják el Szibéria óriástájaitól, délen az országhatár mesterségesen zárja le. Nem egységes, nem képez önálló óriástájat, hanem „csak nagytájtöredék, lényegében a Belső-ázsiai-hegytömeg északi pereme.” A Szovjetunióban kiadott tankönyvek önálló hegyvidéki régióként (vagy óriástájként: gornaja sztrana) tárgyalják. A 2000-es évek elején megjelent hivatalos állami kiadvány, az Oroszország nemzeti atlasza természetföldrajzi szempontú felosztásában nincs ilyen nevű régió, hanem külön említ Altaj–Szaján, Bajkálmellék–Bajkálontúl és Dauria régiókat. (hu)
- Szibéria déli hegyvidékeit azon hegyvidékek, – azokon belül hegységek, fennsíkok, medencék – változatos sora alkotja, amely nyugaton a kazahsztáni medencéjétől (illetve az orosz-kazah határtól) Oroszországban mintegy 3000 km hosszan, keleten nagyjából a Maja és a Zeja völgyéig, illetve a Silka és az Arguny találkozásáig húzódik. Északon többnyire árkok, peremsüllyedékek határolják és választják el Szibéria óriástájaitól, délen az országhatár mesterségesen zárja le. Nem egységes, nem képez önálló óriástájat, hanem „csak nagytájtöredék, lényegében a Belső-ázsiai-hegytömeg északi pereme.” A Szovjetunióban kiadott tankönyvek önálló hegyvidéki régióként (vagy óriástájként: gornaja sztrana) tárgyalják. A 2000-es évek elején megjelent hivatalos állami kiadvány, az Oroszország nemzeti atlasza természetföldrajzi szempontú felosztásában nincs ilyen nevű régió, hanem külön említ Altaj–Szaján, Bajkálmellék–Bajkálontúl és Dauria régiókat. (hu)
|
