| dbo:abstract
|
- A szikraforgácsolás olyan fémforgácsolási technológia, ahol az és a munkadarab között szabályozott elektromos folyamata választja le a munkadarabról az anyagi részecskéket. Először nem folyik áram az elemek között, mert a dielektrikum szigetelőként működik. Ha a két felület közötti távolságot lecsökkentjük, egy bizonyos (nagyon kicsi) távolságban egy szikra létrejöttével megtörténik a kisülés. A kisülés során csökken a feszültség, és az áram jelentős hőmérséklet-emelkedést okoz a szikra becsapódási helyén. A hőfejlődés hatására a kis fémrészecskék megolvadnak és elpárolognak.Ha megszakítjuk az áramkört, a megolvadt anyag robbanásszerűen kihordódik a kráterből, a kisülési csatorna deionizálódik és egy kis kráter marad vissza. Ha több kisülést hozunk létre egymás után, nagyon sok egymáshoz közel lévő krátert kapunk, így az anyag felületén síkban tudjuk az anyagleválasztást megvalósítani.Mindkét eljárás esetében (huzalos- és tömbös szikraforgácsolás) a kívánt eredményeknek megfelelően nagyon fejlett, vezérelt impulzus-generátorok alakítják át az elektromos hálózat energiáját. Napjaink berendezéseinek a teljesítménye extrémnek nevezhető: magas vágási és leválasztási teljesítmény, rendkívüli teljesítményű automatika, nagyon hosszú és ismétlődő megmunkálási ciklusok összefűzése és tárolása, valamint a megmunkálandó fémek végleges formájának és felületének gyakorlatilag 100%-os felügyelete – a tükörsimától a nagyon durva felületig. Azon kevés fémmegmunkálási technológiák közé tartozik, ahol a szerszám anyaga puhább, mint a vele megmunkálni kívánt anyagé. Síkbeli (2D-s) alakzatok kivágására, hajszálvékony furatok készítésére, illetve térbeli (3D-s) alakzatok készítésére használják. Tipikus alkalmazási területe a különböző kivágó és lyukasztó, műanyag fröccsöntés és a süllyesztéses kovácsolás szerszámainak (süllyesztékek) előállítása. Előnye, hogy pontos 3D-s alakzatok is megmunkálhatóak edzett acél és esetén is, hátránya hogy a többi technológiához képest a megmunkálás sebessége lassú, illetve tömbös alakzatok kimunkálásánál szükséges a szerszám (elektróda) legyártása is. Kicsit egyszerűbben:A szikraforgácsolás elve viszonylag egyszerű.A munkadarabot és a szerszámot úgy helyezzük megmunkálási pozícióba, hogy azok ne érintkezzenek. Marad egy rés, amit „dielektrikummal” töltünk meg. A munkadarabot és a szerszámot egy kábellel rácsatlakoztatjuk egy áramforrásra.Az áramkör tartalmaz még egy kapcsolót is. Ha a kapcsoló zárt állapotban van, akkor a munkadarab és a szerszám között feszültség keletkezik. Azon a helyen, ahol az elektródatávolság a legkisebb, a fennálló feszültség elektromos mezőt hoz létre. Az elektromosan vezetőképes részecskék a mező irányába rendeződnek: létrejön egy híd. Ezen a részecskehídon keresztül – egy ún. gyújtási késedelem után – kialakul egy kisülési csatorna. A pozitív részecskék a negatív, a negatív részecskék a pozitív elektróda felé áramlanak. A nyomás és a hőmérséklet ekkor a legmagasabb. A kisülési csatorna kitágul, ami miatt a nyomás és hőmérséklet csökken. Olvadék jön létre. Az áramkör megszakítása megállítja a töltéssel rendelkező részecskék áramlását. A kisülési csatorna összeomlik. A kisülési csatorna összeomlása (implózió) az olvadék kihordásához vezet a kráterből.A folyadékban visszamaradnak a fémszemcsék és egyéb bomlástermékek. (hu)
- A szikraforgácsolás olyan fémforgácsolási technológia, ahol az és a munkadarab között szabályozott elektromos folyamata választja le a munkadarabról az anyagi részecskéket. Először nem folyik áram az elemek között, mert a dielektrikum szigetelőként működik. Ha a két felület közötti távolságot lecsökkentjük, egy bizonyos (nagyon kicsi) távolságban egy szikra létrejöttével megtörténik a kisülés. A kisülés során csökken a feszültség, és az áram jelentős hőmérséklet-emelkedést okoz a szikra becsapódási helyén. A hőfejlődés hatására a kis fémrészecskék megolvadnak és elpárolognak.Ha megszakítjuk az áramkört, a megolvadt anyag robbanásszerűen kihordódik a kráterből, a kisülési csatorna deionizálódik és egy kis kráter marad vissza. Ha több kisülést hozunk létre egymás után, nagyon sok egymáshoz közel lévő krátert kapunk, így az anyag felületén síkban tudjuk az anyagleválasztást megvalósítani.Mindkét eljárás esetében (huzalos- és tömbös szikraforgácsolás) a kívánt eredményeknek megfelelően nagyon fejlett, vezérelt impulzus-generátorok alakítják át az elektromos hálózat energiáját. Napjaink berendezéseinek a teljesítménye extrémnek nevezhető: magas vágási és leválasztási teljesítmény, rendkívüli teljesítményű automatika, nagyon hosszú és ismétlődő megmunkálási ciklusok összefűzése és tárolása, valamint a megmunkálandó fémek végleges formájának és felületének gyakorlatilag 100%-os felügyelete – a tükörsimától a nagyon durva felületig. Azon kevés fémmegmunkálási technológiák közé tartozik, ahol a szerszám anyaga puhább, mint a vele megmunkálni kívánt anyagé. Síkbeli (2D-s) alakzatok kivágására, hajszálvékony furatok készítésére, illetve térbeli (3D-s) alakzatok készítésére használják. Tipikus alkalmazási területe a különböző kivágó és lyukasztó, műanyag fröccsöntés és a süllyesztéses kovácsolás szerszámainak (süllyesztékek) előállítása. Előnye, hogy pontos 3D-s alakzatok is megmunkálhatóak edzett acél és esetén is, hátránya hogy a többi technológiához képest a megmunkálás sebessége lassú, illetve tömbös alakzatok kimunkálásánál szükséges a szerszám (elektróda) legyártása is. Kicsit egyszerűbben:A szikraforgácsolás elve viszonylag egyszerű.A munkadarabot és a szerszámot úgy helyezzük megmunkálási pozícióba, hogy azok ne érintkezzenek. Marad egy rés, amit „dielektrikummal” töltünk meg. A munkadarabot és a szerszámot egy kábellel rácsatlakoztatjuk egy áramforrásra.Az áramkör tartalmaz még egy kapcsolót is. Ha a kapcsoló zárt állapotban van, akkor a munkadarab és a szerszám között feszültség keletkezik. Azon a helyen, ahol az elektródatávolság a legkisebb, a fennálló feszültség elektromos mezőt hoz létre. Az elektromosan vezetőképes részecskék a mező irányába rendeződnek: létrejön egy híd. Ezen a részecskehídon keresztül – egy ún. gyújtási késedelem után – kialakul egy kisülési csatorna. A pozitív részecskék a negatív, a negatív részecskék a pozitív elektróda felé áramlanak. A nyomás és a hőmérséklet ekkor a legmagasabb. A kisülési csatorna kitágul, ami miatt a nyomás és hőmérséklet csökken. Olvadék jön létre. Az áramkör megszakítása megállítja a töltéssel rendelkező részecskék áramlását. A kisülési csatorna összeomlik. A kisülési csatorna összeomlása (implózió) az olvadék kihordásához vezet a kráterből.A folyadékban visszamaradnak a fémszemcsék és egyéb bomlástermékek. (hu)
|
