dbo:abstract
|
- A szinorogén vulkanizmus a tektonikus fázisokhoz kapcsolódó vulkanizmusok közül a orogenezissel egyidejű, az orogenezis folyamatából származó vulkanikus tevékenységet jelent. Követi az iniciális vulkanizmust, de nem váltja fel, hanem általában párhuzamosan zajlanak. Az iniciális tevékenység a táguló óceáni aljzaton folyik, a szinorogén pedig a szubdukciós zónák környezetében, az alábukó lemezszegély megolvadásához kötődik. A szubdukció általában az alábukó lemezzel szemközti lemezen gyűrthegységek kialakulásával jár, ezért nevezik az orogénnel párhuzamosnak, egyidejűnek. A lemezszegélyek találkozása és a szubdukció nem mindig jár vulkanizmussal. Erre példa a Dekkán-pajzs, amely jelenleg éppen a Himaláját emeli fel, de magmás tevékenység nem tapasztalható. Mégis a jelenlegi szárazföldeken ez a legelterjedtebb típus, a dél-amerikai Andok tűzhányói, a szumátrai, borneói vulkánok, a Mariana-árokkal szemközti ázsiai lemezperem magmás tevékenysége, vagy az Etna, Vezúv, Stromboli is ide sorolható. Ha mindkét lemez óceáni típusú, vagy legalábbis tengerszint alatt vannak, akkor a felső lemez peremét szegélyező vulkanikus szigetláncok láncok jönnek létre. Ezek hasonlóak a forrópontos szigetívekhez, azonban tűzhányói egy időben vagy közel egy időben működnek és a kitörések típusa nem effuzív, hanem explozív. Változatos anyagú rétegvulkánokat építenek, mivel a felszínre kerülő láva összetétele függ a mélyben megolvadó lemezperem és a felszálló áramlat által érintett kontinentális lemez kiinduló anyagától. A harántolt kőzetek miatt mindenképpen magasabb szilícium-tartalmú lesz, ezért semleges vagy savanyú kémhatású és sűrűn folyó lesz. Gránitos, dioritos, dácitos, riolitos és andezites magma is előfordul. Oldott gáztartalmuk is magas, ezért a nagy sűrűség és sok gáz miatt mindig robbanásos (explozív) kitöréseket produkál. Szinorogén is lehetséges, ha nem jut el a felszínig a magma. Ez esetben általában gránitos tömbök alakulnak ki. (hu)
- A szinorogén vulkanizmus a tektonikus fázisokhoz kapcsolódó vulkanizmusok közül a orogenezissel egyidejű, az orogenezis folyamatából származó vulkanikus tevékenységet jelent. Követi az iniciális vulkanizmust, de nem váltja fel, hanem általában párhuzamosan zajlanak. Az iniciális tevékenység a táguló óceáni aljzaton folyik, a szinorogén pedig a szubdukciós zónák környezetében, az alábukó lemezszegély megolvadásához kötődik. A szubdukció általában az alábukó lemezzel szemközti lemezen gyűrthegységek kialakulásával jár, ezért nevezik az orogénnel párhuzamosnak, egyidejűnek. A lemezszegélyek találkozása és a szubdukció nem mindig jár vulkanizmussal. Erre példa a Dekkán-pajzs, amely jelenleg éppen a Himaláját emeli fel, de magmás tevékenység nem tapasztalható. Mégis a jelenlegi szárazföldeken ez a legelterjedtebb típus, a dél-amerikai Andok tűzhányói, a szumátrai, borneói vulkánok, a Mariana-árokkal szemközti ázsiai lemezperem magmás tevékenysége, vagy az Etna, Vezúv, Stromboli is ide sorolható. Ha mindkét lemez óceáni típusú, vagy legalábbis tengerszint alatt vannak, akkor a felső lemez peremét szegélyező vulkanikus szigetláncok láncok jönnek létre. Ezek hasonlóak a forrópontos szigetívekhez, azonban tűzhányói egy időben vagy közel egy időben működnek és a kitörések típusa nem effuzív, hanem explozív. Változatos anyagú rétegvulkánokat építenek, mivel a felszínre kerülő láva összetétele függ a mélyben megolvadó lemezperem és a felszálló áramlat által érintett kontinentális lemez kiinduló anyagától. A harántolt kőzetek miatt mindenképpen magasabb szilícium-tartalmú lesz, ezért semleges vagy savanyú kémhatású és sűrűn folyó lesz. Gránitos, dioritos, dácitos, riolitos és andezites magma is előfordul. Oldott gáztartalmuk is magas, ezért a nagy sűrűség és sok gáz miatt mindig robbanásos (explozív) kitöréseket produkál. Szinorogén is lehetséges, ha nem jut el a felszínig a magma. Ez esetben általában gránitos tömbök alakulnak ki. (hu)
|