| dbo:abstract
|
- A sziú nyelv az Észak-Amerika központi vidékén honos sziú nyelvcsaládba tartozó nyelv (ld. amerikai indián nyelvek). Kb. 33 000-en beszélik, részben az Egyesült Államokban, részben Kanadában. Három főbb helyi változata van: 1.
* (másképpen lakȟóta, teton, teton sziú) 2.
* (másképpen jankton-janktonáj vagy dakȟóta) 3.
* jankton (Yankton, Iháŋktȟuŋwaŋ) 4.
* janktonáj (Yanktonai, Iháŋktȟuŋwaŋna) 5.
* (ill. szanté-sziszéton vagy dakhóta) 6.
* szanté (Isáŋyáthi: Bdewákhathuŋwaŋ, Waȟpékhute) 7.
* sziszéton (Sisíthuŋwaŋ, Waȟpéthuŋwaŋ) A fenti nyelvi felosztás szerint a lakota, dakota, és nakota nem más, mint egyetlen nyelv dialektusai, ahol a lakota = teton, dakota = szanté-sziszéton és a nakota = janktonáj. A nakota elnevezés ugyanakkor zavaros, mivel a jankton-janktonáj törzsek sohasem nevezték magukat nakotának, hanem a szantékhoz hasonlóan a dakota elnevezést használták. Emellett az assziniboin és sztóni (Stoney) törzsek beszélői használják magukra a nakoda és nakota elnevezéseket. A dakota elnevezést antropológusok és állami hivatalok használják az összes sziú csoportra való hivatkozásként. A sziú szó az ottawa "Nadoweisiw" szóból származik (francia közvetítéssel) és a jelentése: kis kígyó. A sziú indiánok három etnikai csoportra - divízióra tagozódnak, amelyekben szintén kisebb csoportok találhatók.A divíziók az alábbiak:
* Szanté divízió (dakota) (Isáŋyathi)
* Jankton-Janktonáj divízió (nyugati dakota) (Iháŋkthuŋwaŋ-Iháŋkthuŋwaŋna)
* Teton divízió (lakota) (Thítȟuŋwaŋ) A Teton divízió tagjai alkotják az Ocshethi Sakowin-t (Očhéthi Šakówiŋ), azaz a Hét Tanácstűz Népét, amelynek a tagjai
* az oglala,
* a hunkpapa (húgpápá, hunkpapha),
* a szihászapa,
* a minikondzsu (mnikhóvozsu),
* a brulé,
* a szanzark (itázipcshó),
* és az oóhenupa (two kettle) törzsek. A Nagy Sziú Nemzet legnagyobb lélekszámú csoportja az oglala. (hu)
- A sziú nyelv az Észak-Amerika központi vidékén honos sziú nyelvcsaládba tartozó nyelv (ld. amerikai indián nyelvek). Kb. 33 000-en beszélik, részben az Egyesült Államokban, részben Kanadában. Három főbb helyi változata van: 1.
* (másképpen lakȟóta, teton, teton sziú) 2.
* (másképpen jankton-janktonáj vagy dakȟóta) 3.
* jankton (Yankton, Iháŋktȟuŋwaŋ) 4.
* janktonáj (Yanktonai, Iháŋktȟuŋwaŋna) 5.
* (ill. szanté-sziszéton vagy dakhóta) 6.
* szanté (Isáŋyáthi: Bdewákhathuŋwaŋ, Waȟpékhute) 7.
* sziszéton (Sisíthuŋwaŋ, Waȟpéthuŋwaŋ) A fenti nyelvi felosztás szerint a lakota, dakota, és nakota nem más, mint egyetlen nyelv dialektusai, ahol a lakota = teton, dakota = szanté-sziszéton és a nakota = janktonáj. A nakota elnevezés ugyanakkor zavaros, mivel a jankton-janktonáj törzsek sohasem nevezték magukat nakotának, hanem a szantékhoz hasonlóan a dakota elnevezést használták. Emellett az assziniboin és sztóni (Stoney) törzsek beszélői használják magukra a nakoda és nakota elnevezéseket. A dakota elnevezést antropológusok és állami hivatalok használják az összes sziú csoportra való hivatkozásként. A sziú szó az ottawa "Nadoweisiw" szóból származik (francia közvetítéssel) és a jelentése: kis kígyó. A sziú indiánok három etnikai csoportra - divízióra tagozódnak, amelyekben szintén kisebb csoportok találhatók.A divíziók az alábbiak:
* Szanté divízió (dakota) (Isáŋyathi)
* Jankton-Janktonáj divízió (nyugati dakota) (Iháŋkthuŋwaŋ-Iháŋkthuŋwaŋna)
* Teton divízió (lakota) (Thítȟuŋwaŋ) A Teton divízió tagjai alkotják az Ocshethi Sakowin-t (Očhéthi Šakówiŋ), azaz a Hét Tanácstűz Népét, amelynek a tagjai
* az oglala,
* a hunkpapa (húgpápá, hunkpapha),
* a szihászapa,
* a minikondzsu (mnikhóvozsu),
* a brulé,
* a szanzark (itázipcshó),
* és az oóhenupa (two kettle) törzsek. A Nagy Sziú Nemzet legnagyobb lélekszámú csoportja az oglala. (hu)
|
