| dbo:abstract
|
- Szkhárosi Horváth András (? – 1549 után) a reformáció korának énekszerzője, református prédikátor. Életének alig néhány adata ismert. A Gömör vármegyei Szkáros községből származott és a Zemplén vármegyei Tállya református papja volt. A Buda elfoglalása utáni években, 1542 és 1549 között írott tíz nagyobb terjedelmű éneke maradt fenn. Romlást és pusztulást láthatott maga körül, de sok protestáns papköltőtől eltérően ő nem kesergésben, hanem élesen támadó hangú, gúnyos versekben tett bizonyságot hitéről, öntötte ki érzelmeit, gondolatait. Énekei elszánt reformátornak mutatják. Haragosan korholta a parasztok nyúzóit, az igazságtalan fejedelmeket, a kapzsi urakat és a katolikus papokat, a törököt pedig Isten átkának tartotta. Ezeket a gúnyolódó, oktató énekeket Bornemisza Péter 1582. évi énekeskönyve őrizte meg, közülük némelyik megtalálható más régi énekgyűjteményekben is. Mind a tízet kiadta Szilády Áron, Régi Magyar Költők Tára II. 159–230. o. (hu)
- Szkhárosi Horváth András (? – 1549 után) a reformáció korának énekszerzője, református prédikátor. Életének alig néhány adata ismert. A Gömör vármegyei Szkáros községből származott és a Zemplén vármegyei Tállya református papja volt. A Buda elfoglalása utáni években, 1542 és 1549 között írott tíz nagyobb terjedelmű éneke maradt fenn. Romlást és pusztulást láthatott maga körül, de sok protestáns papköltőtől eltérően ő nem kesergésben, hanem élesen támadó hangú, gúnyos versekben tett bizonyságot hitéről, öntötte ki érzelmeit, gondolatait. Énekei elszánt reformátornak mutatják. Haragosan korholta a parasztok nyúzóit, az igazságtalan fejedelmeket, a kapzsi urakat és a katolikus papokat, a törököt pedig Isten átkának tartotta. Ezeket a gúnyolódó, oktató énekeket Bornemisza Péter 1582. évi énekeskönyve őrizte meg, közülük némelyik megtalálható más régi énekgyűjteményekben is. Mind a tízet kiadta Szilády Áron, Régi Magyar Költők Tára II. 159–230. o. (hu)
|
