dbo:abstract
|
- A szklerit (görögĂĽl skleros, azaz „kemĂ©ny”) megkemĂ©nyedett testrĂ©sz elnevezĂ©se. A biolĂłgia kĂĽlönbözĹ‘ terĂĽletein használatos, Ăgy nevezik a szivacsok elmeszesedett rĂ©szeit is, de leggyakrabban az ĂzeltlábĂşak kĂĽlsĹ‘ vázának a megkemĂ©nyedett rĂ©szeire utalnak vele. Az ĂzeltlábĂşaknál a megnövekedett kemĂ©nysĂ©get a kĂĽlsĹ‘ vázban lĂ©vĹ‘ fehĂ©rjeláncok keresztirányban kialakulĂł kötĂ©sei okozzák – ezt a folyamatot nevezik szklerotizáciĂłnak. Az ĂzeltlábĂşak kĂĽlsĹ‘ váza nem szklerotizált, hártyás terĂĽletekre Ă©s az ezek által összekötött szkleritekre oszlik. A szkleritek pontos alakja, elrendezĂ©se adja azokat a morfolĂłgiai jellemzĹ‘ket, amik az ĂzeltlábĂşak filogenetikus kapcsolatainak meghatározására szolgálnak. Ez adja az alapját az ĂzeltlábĂş-rendszertannak, oly mĂłdon, hogy a rendszertanász megkĂsĂ©rli a kĂĽlönbözĹ‘ leszármazási vonalak szkleritjeinek , hogyan veszĂtettĂ©k el Ĺ‘ket, keletkeztek Ăşjak, összeolvadtak, osztĂłdtak vagy változtak meg a termĂ©szetes szelekciĂł során. PĂ©ldául, a rovarok (mandibula) a kĂĽlönbözĹ‘ rovarrendekben nagyon eltĂ©rĹ‘ formát ölthet, de az összes variáciĂł homolĂłg (közös Ĺ‘stĹ‘l származás miatt hasonlĂł). Szkleritnek nevezik mĂ©g azokat az ĂĽreges, kalcium-karbonátbĂłl, kalcium-szulfátbĂłl vagy kalcium-foszfátbĂłl állĂł lemezeket, amik egyes kora kambrium idĹ‘szakban Ă©lt állatok páncĂ©lját alkották. EltĂ©rĹ‘en a szivacsok tűitĹ‘l (spicula), ezek a kora kambriumi szkleritek nem belsĹ‘ strukturális elemek, hanem kĂĽlsĹ‘ páncĂ©lborĂtás.Szkleriteket kĂĽlönfĂ©le Ĺ‘sállatokon találtak, köztĂĽk egy elterjedt, szivacsszerű állaton , egy páncĂ©lozott meztelencsigaszerű alakon , egy páncĂ©los fĂ©rgen, ami egy pár, a pörgekarĂşakĂ©hoz hasonlĂł kagylĂłt viselt , Ă©s egy másik páncĂ©los fĂ©rgen , amit általánosan -nak vagy Onychophora-nak tartanak. FelmerĂĽl, hogy a kambrium kori gĂ©nusz szkleritjei homolĂłgok a gyűrűsfĂ©rgek sertĂ©ivel. Legalább egy, meleg mĂ©lytengeri áramlat közelĂ©ben Ă©lĹ‘ modern csigafaj lĂ©tezik, aminek vas-szulfidokbĂłl állĂł struktĂşrái hasonlĂtanak egyes kambriumi szkleritekhez, bár feltehetĹ‘leg nem homolĂłgok azokkal. (hu)
- A szklerit (görögĂĽl skleros, azaz „kemĂ©ny”) megkemĂ©nyedett testrĂ©sz elnevezĂ©se. A biolĂłgia kĂĽlönbözĹ‘ terĂĽletein használatos, Ăgy nevezik a szivacsok elmeszesedett rĂ©szeit is, de leggyakrabban az ĂzeltlábĂşak kĂĽlsĹ‘ vázának a megkemĂ©nyedett rĂ©szeire utalnak vele. Az ĂzeltlábĂşaknál a megnövekedett kemĂ©nysĂ©get a kĂĽlsĹ‘ vázban lĂ©vĹ‘ fehĂ©rjeláncok keresztirányban kialakulĂł kötĂ©sei okozzák – ezt a folyamatot nevezik szklerotizáciĂłnak. Az ĂzeltlábĂşak kĂĽlsĹ‘ váza nem szklerotizált, hártyás terĂĽletekre Ă©s az ezek által összekötött szkleritekre oszlik. A szkleritek pontos alakja, elrendezĂ©se adja azokat a morfolĂłgiai jellemzĹ‘ket, amik az ĂzeltlábĂşak filogenetikus kapcsolatainak meghatározására szolgálnak. Ez adja az alapját az ĂzeltlábĂş-rendszertannak, oly mĂłdon, hogy a rendszertanász megkĂsĂ©rli a kĂĽlönbözĹ‘ leszármazási vonalak szkleritjeinek , hogyan veszĂtettĂ©k el Ĺ‘ket, keletkeztek Ăşjak, összeolvadtak, osztĂłdtak vagy változtak meg a termĂ©szetes szelekciĂł során. PĂ©ldául, a rovarok (mandibula) a kĂĽlönbözĹ‘ rovarrendekben nagyon eltĂ©rĹ‘ formát ölthet, de az összes variáciĂł homolĂłg (közös Ĺ‘stĹ‘l származás miatt hasonlĂł). Szkleritnek nevezik mĂ©g azokat az ĂĽreges, kalcium-karbonátbĂłl, kalcium-szulfátbĂłl vagy kalcium-foszfátbĂłl állĂł lemezeket, amik egyes kora kambrium idĹ‘szakban Ă©lt állatok páncĂ©lját alkották. EltĂ©rĹ‘en a szivacsok tűitĹ‘l (spicula), ezek a kora kambriumi szkleritek nem belsĹ‘ strukturális elemek, hanem kĂĽlsĹ‘ páncĂ©lborĂtás.Szkleriteket kĂĽlönfĂ©le Ĺ‘sállatokon találtak, köztĂĽk egy elterjedt, szivacsszerű állaton , egy páncĂ©lozott meztelencsigaszerű alakon , egy páncĂ©los fĂ©rgen, ami egy pár, a pörgekarĂşakĂ©hoz hasonlĂł kagylĂłt viselt , Ă©s egy másik páncĂ©los fĂ©rgen , amit általánosan -nak vagy Onychophora-nak tartanak. FelmerĂĽl, hogy a kambrium kori gĂ©nusz szkleritjei homolĂłgok a gyűrűsfĂ©rgek sertĂ©ivel. Legalább egy, meleg mĂ©lytengeri áramlat közelĂ©ben Ă©lĹ‘ modern csigafaj lĂ©tezik, aminek vas-szulfidokbĂłl állĂł struktĂşrái hasonlĂtanak egyes kambriumi szkleritekhez, bár feltehetĹ‘leg nem homolĂłgok azokkal. (hu)
|