| dbo:abstract
|
- Szleipnir (Sleipner, ó-norvégül Sleipnir) a skandináv mitológiában Odin szürke, erÅ‘s, nyolclábú lova. Szleipnir gyorsabb, mint bármely más ló, s a szélnél gyorsabban tud vágtázni. Földön, vÃzen és levegÅ‘ben is tud haladni. Odin nagyon szereti a lovát és a legendák szerint Å‘ az, aki a Valhallába viszi a háborúban elesett harcosokat. A jósnÅ‘, Sigrdrivomal szerint Odin rúnákat faragott Szleipnir fogaira. Szleipnir apja , egy hegyi óriás (Bergrese) hatalmas fekete ménje. Ez az óriás felajánlotta, hogy épÃt egy erÅ‘döt az istenek otthona, Asgard körül. Ha sikerül felépÃtenie az erÅ‘döt egy szezon alatt, fizetségként a Napot, a Holdat és feleségnek Freyja istennÅ‘t kérte. Az istenek nem hitték, hogy meg tudja csinálni, és elfogadták a követeléseit. De Svadilfari erÅ‘s, és az Å‘ segÃtségével úgy néz ki, mintha a óriásnak mégis sikerülni fog. Az istenek kezdtek nyugtalankodni, és elküldték a ravasz Lokit, hogy valamiképpen hátráltassa az óriást. Loki egy gyönyörű szürke kancává válik, elcsábÃtja Svadilfarit a gazdájától és hagyja, hogy a mén meghágja. Loki hamarosan megszüli a varázslatos csikót, Szleipnirt. Az óriásnak lova nélkül nem sikerül idÅ‘ben elvégezni a feladatát. Loki visszaalakul embernek, és a lovat (Szleipnir) késÅ‘bb Odinnak adja. Szleipnir nem Loki egyetlen gyermeke, testvérei a nagy és rendkÃvül erÅ‘s farkas, Fenrir (Fenrisulven), és Jormungandr (Midgard kÃgyó), amely egyre növekszik, amÃg körbe nem éri a földet. Van egy nÅ‘vére is, Hel, aki szépséges az egyik oldalán, de élettelen, mint egy halott a másikon. Szleipnir találkozik féltestvérével az alvilágban, ahova Odin száműzte azt, hogy a holtak úrnÅ‘je legyen. De Fenrir farkas az istenek és a sötétség erÅ‘i közötti utolsó csatában (Ragnarök) megöli Szleipnirt, és elnyeli Å‘t Odinnal együtt. Az óriás fogadást köt Odinnal, hogy Å‘ és lova gyorsabb, mint Odin és Szleipnir. Rungnir elveszÃti a fogadást, és késÅ‘bb elesik a Thor elleni harcban. A Ragnarökben Hermod és Szleipnir lemennek az alvilágba, hogy megmentsék Baldrot és Odint. A kilenc nap és kilenc éjszaka vágtatnak földön, tengeren és égen keresztül, hogy elérjenek az alvilág kapujához, amit Hél kutyája Garm Å‘rzött. Szleipnir bátran átugrik Garmon. Egyre mélyebbre mennek Hel birodalmába, mély szakadékok és meggyötört lelkek hada között. Még lejjebb találkoznak köpködÅ‘ kÃgyókkal és Nidhogg sárkánnyal, aki a vérüket szÃvja a földi vétkezÅ‘knek. Végül elérnek az alvilág királynÅ‘jéhez, Helhez, aki megÃgéri, hogy kiadja Baldrot, ha minden teremtmény a földön ejt egy könnycseppet érte. Mindenki sÃrt, egy magányos, öreg óriásnÅ‘ (Töck) kivételével, Ãgy Baldr továbbra is Hel birodalmában marad a végsÅ‘ csatáig. Azt mondják, hogy a gazdák mindig meghagyták az utolsó köteg gabonát Szleipnirnek abban a reményben, hogy Ãgy Odin nem károsÃtja meg Å‘ket, amikor arra jár. Néhány régi Gotlandon talált kÅ‘ egy jól felszerelt lovast ábrázol nyolclábú lován. FeltételezhetÅ‘, hogy ezek a képek Szleipnirt jelenÃtik meg. Szleipnir nyolc lába úgy is értelmezhetÅ‘, mint a sebesség metaforája. Vannak azonban példák a szibériai sámánoknál, akikrÅ‘l azt mondták, hogy vannak nyolc lábú lovaik, amivel eljutnak a mennybe és az alvilágba. (hu)
- Szleipnir (Sleipner, ó-norvégül Sleipnir) a skandináv mitológiában Odin szürke, erÅ‘s, nyolclábú lova. Szleipnir gyorsabb, mint bármely más ló, s a szélnél gyorsabban tud vágtázni. Földön, vÃzen és levegÅ‘ben is tud haladni. Odin nagyon szereti a lovát és a legendák szerint Å‘ az, aki a Valhallába viszi a háborúban elesett harcosokat. A jósnÅ‘, Sigrdrivomal szerint Odin rúnákat faragott Szleipnir fogaira. Szleipnir apja , egy hegyi óriás (Bergrese) hatalmas fekete ménje. Ez az óriás felajánlotta, hogy épÃt egy erÅ‘döt az istenek otthona, Asgard körül. Ha sikerül felépÃtenie az erÅ‘döt egy szezon alatt, fizetségként a Napot, a Holdat és feleségnek Freyja istennÅ‘t kérte. Az istenek nem hitték, hogy meg tudja csinálni, és elfogadták a követeléseit. De Svadilfari erÅ‘s, és az Å‘ segÃtségével úgy néz ki, mintha a óriásnak mégis sikerülni fog. Az istenek kezdtek nyugtalankodni, és elküldték a ravasz Lokit, hogy valamiképpen hátráltassa az óriást. Loki egy gyönyörű szürke kancává válik, elcsábÃtja Svadilfarit a gazdájától és hagyja, hogy a mén meghágja. Loki hamarosan megszüli a varázslatos csikót, Szleipnirt. Az óriásnak lova nélkül nem sikerül idÅ‘ben elvégezni a feladatát. Loki visszaalakul embernek, és a lovat (Szleipnir) késÅ‘bb Odinnak adja. Szleipnir nem Loki egyetlen gyermeke, testvérei a nagy és rendkÃvül erÅ‘s farkas, Fenrir (Fenrisulven), és Jormungandr (Midgard kÃgyó), amely egyre növekszik, amÃg körbe nem éri a földet. Van egy nÅ‘vére is, Hel, aki szépséges az egyik oldalán, de élettelen, mint egy halott a másikon. Szleipnir találkozik féltestvérével az alvilágban, ahova Odin száműzte azt, hogy a holtak úrnÅ‘je legyen. De Fenrir farkas az istenek és a sötétség erÅ‘i közötti utolsó csatában (Ragnarök) megöli Szleipnirt, és elnyeli Å‘t Odinnal együtt. Az óriás fogadást köt Odinnal, hogy Å‘ és lova gyorsabb, mint Odin és Szleipnir. Rungnir elveszÃti a fogadást, és késÅ‘bb elesik a Thor elleni harcban. A Ragnarökben Hermod és Szleipnir lemennek az alvilágba, hogy megmentsék Baldrot és Odint. A kilenc nap és kilenc éjszaka vágtatnak földön, tengeren és égen keresztül, hogy elérjenek az alvilág kapujához, amit Hél kutyája Garm Å‘rzött. Szleipnir bátran átugrik Garmon. Egyre mélyebbre mennek Hel birodalmába, mély szakadékok és meggyötört lelkek hada között. Még lejjebb találkoznak köpködÅ‘ kÃgyókkal és Nidhogg sárkánnyal, aki a vérüket szÃvja a földi vétkezÅ‘knek. Végül elérnek az alvilág királynÅ‘jéhez, Helhez, aki megÃgéri, hogy kiadja Baldrot, ha minden teremtmény a földön ejt egy könnycseppet érte. Mindenki sÃrt, egy magányos, öreg óriásnÅ‘ (Töck) kivételével, Ãgy Baldr továbbra is Hel birodalmában marad a végsÅ‘ csatáig. Azt mondják, hogy a gazdák mindig meghagyták az utolsó köteg gabonát Szleipnirnek abban a reményben, hogy Ãgy Odin nem károsÃtja meg Å‘ket, amikor arra jár. Néhány régi Gotlandon talált kÅ‘ egy jól felszerelt lovast ábrázol nyolclábú lován. FeltételezhetÅ‘, hogy ezek a képek Szleipnirt jelenÃtik meg. Szleipnir nyolc lába úgy is értelmezhetÅ‘, mint a sebesség metaforája. Vannak azonban példák a szibériai sámánoknál, akikrÅ‘l azt mondták, hogy vannak nyolc lábú lovaik, amivel eljutnak a mennybe és az alvilágba. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- Szleipnir (Sleipner, ó-norvégül Sleipnir) a skandináv mitológiában Odin szürke, erÅ‘s, nyolclábú lova. Szleipnir gyorsabb, mint bármely más ló, s a szélnél gyorsabban tud vágtázni. Földön, vÃzen és levegÅ‘ben is tud haladni. Odin nagyon szereti a lovát és a legendák szerint Å‘ az, aki a Valhallába viszi a háborúban elesett harcosokat. A jósnÅ‘, Sigrdrivomal szerint Odin rúnákat faragott Szleipnir fogaira. Szleipnir apja , egy hegyi óriás (Bergrese) hatalmas fekete ménje. Ez az óriás felajánlotta, hogy épÃt egy erÅ‘döt az istenek otthona, Asgard körül. Ha sikerül felépÃtenie az erÅ‘döt egy szezon alatt, fizetségként a Napot, a Holdat és feleségnek Freyja istennÅ‘t kérte. Az istenek nem hitték, hogy meg tudja csinálni, és elfogadták a követeléseit. De Svadilfari erÅ‘s, és az Å‘ segÃtségével úgy néz k (hu)
- Szleipnir (Sleipner, ó-norvégül Sleipnir) a skandináv mitológiában Odin szürke, erÅ‘s, nyolclábú lova. Szleipnir gyorsabb, mint bármely más ló, s a szélnél gyorsabban tud vágtázni. Földön, vÃzen és levegÅ‘ben is tud haladni. Odin nagyon szereti a lovát és a legendák szerint Å‘ az, aki a Valhallába viszi a háborúban elesett harcosokat. A jósnÅ‘, Sigrdrivomal szerint Odin rúnákat faragott Szleipnir fogaira. Szleipnir apja , egy hegyi óriás (Bergrese) hatalmas fekete ménje. Ez az óriás felajánlotta, hogy épÃt egy erÅ‘döt az istenek otthona, Asgard körül. Ha sikerül felépÃtenie az erÅ‘döt egy szezon alatt, fizetségként a Napot, a Holdat és feleségnek Freyja istennÅ‘t kérte. Az istenek nem hitték, hogy meg tudja csinálni, és elfogadták a követeléseit. De Svadilfari erÅ‘s, és az Å‘ segÃtségével úgy néz k (hu)
|
