| dbo:abstract
|
- Szlovenszka krajina (szlovénül Slovenska krajina, régiesebb formában Szlovenszka kraina) összetett fogalom, amely egyrészről földrajzi, másrészről történelmi és politikai jelleget takar. Földrajzilag a történelmi Vendvidék egykori szlovén (vend) neve – a trianoni békeszerződés előtt magába foglalta a mai teljes Muravidéket a Rába menti területtel együtt. Szlovenszka krajina egyúttal egy államtervezet is volt, mely elgondolás ma is él egyes körökben. A Vendvidék/Szlovenszka krajina név és elődje, a Tótság/Szlovenszka okroglina tulajdonképpen nem is földrajzi, hanem egyházi név volt. Először (a 12. században) a győri egyházmegye szervezett itt esperességet. Ez akkor még csak a vidék egy részére terjedt ki, ugyanis másik hányada a zágrábi püspökséghez, északi fele pedig a szentgotthárdi ciszterci apátsághoz tartozott. A szombathelyi egyházmegye létrejöttével a zala megyei vend falvakat a vasiakkal együtt egy egységbe rendezték. Ekkor kezdték használni a Vendvidék nevet, de teljesen általánossá csak a 19. század második felében vált – méghozzá politikai okokból, mivel a magyarosító körök igyekeztek elválasztani a murai szlovéneket a nyugatra, az osztrák örökös tartományokban élő szlovénektől. Ebben az időszakban azt erőltették, hogy a lakosok vallják magukat vendeknek, és ezzel tagadják meg szlovén voltukat annak ellenére, hogy dokumentumokkal bizonyítottan, évszázadok óta slovenci, slovénge és hasonló kifejezésekkel illették és illetik magukat még ma is. A Vendvidék vend megfelelőjeként használták a Szlovenszka krajina kifejezést, ami magyar nyelvű forrásokban is szerepel. Politikai érdekekből, a 20. században próbálták meg irredenta történészek megalkotni a soha nem is létezett vendszki, vendiski kifejezést, megalkotva ezzel a Vendiska krajina kifejezést is. A Szlovenszka krajina (elsősorban katolikus) politikai vezetői Klekl József vezérletével részben éppen a magyarosítás hatására döntöttek az elszakadás mellett. 1918-ra kidolgozták programjukat Magyarország vagy a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság részeként autonóm Szlovenszka krajina létrehozására. Az alakulat élére Klekl került volna, a hivatalos nyelv a helyi lakosság vend nyelve lett volna – ennek irodalmi változatát a vend értelmiség a 18. században alkotta meg. Szlovenszka krajina székhelyének Muraszombatot szánták. Az egykori Szlovenszka krajina (az őrségi területeket nem számítva) ma jobbára Szlovénia része, míg kis hányada, Szentgotthárd és a környéken hat település (a mai Vendvidék) Magyarországon van. Szlovéniában a Szlovenszka krajina létrehozását a szlovén nemzet egyik fontos eseményének látják, de még sokan hisznek – teljesen alaptalanul – az ún. „Mura Köztársaság”-ban is (a Mura Köztársaság a Szlovenszka krajina eszméje címén igyekezett megszerveződni). Mivel a Szlovenszka krajinát egyházi-politikai vezetők próbálták létrehozni, a kommunista Jugoszláviában – noha ez a többi szocialista államnál mérsékeltebb ország volt – ideológiai okok miatt ezt nehezen tudták elfogadni. Szlovenszka krajina mellett ennél valósabb érvek szólnak, mert Klekl részletes és reális programot készített ennek kialakítására és megszervezésére. Támogatottsága nagyobb volt, több éves háttér állt mögötte és sokkal nagyobb meggyőzőerővel hatott, mint a Mura Köztársaságban. (hu)
- Szlovenszka krajina (szlovénül Slovenska krajina, régiesebb formában Szlovenszka kraina) összetett fogalom, amely egyrészről földrajzi, másrészről történelmi és politikai jelleget takar. Földrajzilag a történelmi Vendvidék egykori szlovén (vend) neve – a trianoni békeszerződés előtt magába foglalta a mai teljes Muravidéket a Rába menti területtel együtt. Szlovenszka krajina egyúttal egy államtervezet is volt, mely elgondolás ma is él egyes körökben. A Vendvidék/Szlovenszka krajina név és elődje, a Tótság/Szlovenszka okroglina tulajdonképpen nem is földrajzi, hanem egyházi név volt. Először (a 12. században) a győri egyházmegye szervezett itt esperességet. Ez akkor még csak a vidék egy részére terjedt ki, ugyanis másik hányada a zágrábi püspökséghez, északi fele pedig a szentgotthárdi ciszterci apátsághoz tartozott. A szombathelyi egyházmegye létrejöttével a zala megyei vend falvakat a vasiakkal együtt egy egységbe rendezték. Ekkor kezdték használni a Vendvidék nevet, de teljesen általánossá csak a 19. század második felében vált – méghozzá politikai okokból, mivel a magyarosító körök igyekeztek elválasztani a murai szlovéneket a nyugatra, az osztrák örökös tartományokban élő szlovénektől. Ebben az időszakban azt erőltették, hogy a lakosok vallják magukat vendeknek, és ezzel tagadják meg szlovén voltukat annak ellenére, hogy dokumentumokkal bizonyítottan, évszázadok óta slovenci, slovénge és hasonló kifejezésekkel illették és illetik magukat még ma is. A Vendvidék vend megfelelőjeként használták a Szlovenszka krajina kifejezést, ami magyar nyelvű forrásokban is szerepel. Politikai érdekekből, a 20. században próbálták meg irredenta történészek megalkotni a soha nem is létezett vendszki, vendiski kifejezést, megalkotva ezzel a Vendiska krajina kifejezést is. A Szlovenszka krajina (elsősorban katolikus) politikai vezetői Klekl József vezérletével részben éppen a magyarosítás hatására döntöttek az elszakadás mellett. 1918-ra kidolgozták programjukat Magyarország vagy a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság részeként autonóm Szlovenszka krajina létrehozására. Az alakulat élére Klekl került volna, a hivatalos nyelv a helyi lakosság vend nyelve lett volna – ennek irodalmi változatát a vend értelmiség a 18. században alkotta meg. Szlovenszka krajina székhelyének Muraszombatot szánták. Az egykori Szlovenszka krajina (az őrségi területeket nem számítva) ma jobbára Szlovénia része, míg kis hányada, Szentgotthárd és a környéken hat település (a mai Vendvidék) Magyarországon van. Szlovéniában a Szlovenszka krajina létrehozását a szlovén nemzet egyik fontos eseményének látják, de még sokan hisznek – teljesen alaptalanul – az ún. „Mura Köztársaság”-ban is (a Mura Köztársaság a Szlovenszka krajina eszméje címén igyekezett megszerveződni). Mivel a Szlovenszka krajinát egyházi-politikai vezetők próbálták létrehozni, a kommunista Jugoszláviában – noha ez a többi szocialista államnál mérsékeltebb ország volt – ideológiai okok miatt ezt nehezen tudták elfogadni. Szlovenszka krajina mellett ennél valósabb érvek szólnak, mert Klekl részletes és reális programot készített ennek kialakítására és megszervezésére. Támogatottsága nagyobb volt, több éves háttér állt mögötte és sokkal nagyobb meggyőzőerővel hatott, mint a Mura Köztársaságban. (hu)
|
