| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A szocialista realizmus a marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló alkotómódszer, tehát nem stílus vagy adott formarendszer. A 19. század végi, főleg nyugat-európai, a munkásmozgalomhoz és a szocializmushoz kötődő művészeti törekvések után, az 1917-es bolsevik forradalmat követő -művészet(wd) elfojtását követően meghonosított és politikai ideológiával is telített „hivatalos” művészeti irányzat. Kibontakozásának mértéke és hatása az egyes művészeti ágak közt eltérő. Ideológiája a kritikai realizmust fejleszti tovább. Nem absztraktan ábrázoltak, hanem a valóság mélyebb összefüggéseit akarták megragadni konkrét képekben. Ennek legfőbb eszköze a típus volt, mert Friedrich Engels filozófiája szerint a típusban egyesül a konkrét és a szükségszerű. A sztálini Szovjetunióban a szocialista realizmus irányzata gyorsan végtelenül sematikus, dogmatikus, a diktatúra ideológiai érdekeit szolgáló irányzattá vált. Az egyes művészek időnként elismerésre méltó teljesítményei mellett túlnyomórészt dogmatikussá vált „művészeti ág” későbbi bírálóitól a pejoratív „szocreál” elnevezést kapta. Ez a mozaikszó a szovjet minták alapján a „népi demokráciákban” elterjesztett irodalom, képzőművészet, építészet ironikus felhangú jelzője lett. A szocialista realista alkotónak mindenekelőtt magáévá kellett tennie a marxista esztétikát, de ebben már az is benne rejlett, hogy vállalja a szocializmus vagy a kommunizmus építését, az emberek ilyen szellemben való nevelését. Országonként más és más megnyilvánulásai ismertek. A Szovjetunióban a festészetben első megnyilvánulásai , és művei voltak. Mexikóban a forradalmi festészet képviselői (Diego Rivera, David Alfaro Siqueiros), Frida Kahlo, Olaszországban a „neorealistának” nevezett festészet képviselői (Guttuso, , ) tartoznak ide. A második világháború után a Szovjetunióban főként a festészet fejlődött, azon belül is a történelmi festészet, mely a kommunizmus és az 1917-es októberi orosz forradalom eseményeit ábrázolta. Képviselői: (wd), Alekszandr Dejneka, (wd). (hu)
- A szocialista realizmus a marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló alkotómódszer, tehát nem stílus vagy adott formarendszer. A 19. század végi, főleg nyugat-európai, a munkásmozgalomhoz és a szocializmushoz kötődő művészeti törekvések után, az 1917-es bolsevik forradalmat követő -művészet(wd) elfojtását követően meghonosított és politikai ideológiával is telített „hivatalos” művészeti irányzat. Kibontakozásának mértéke és hatása az egyes művészeti ágak közt eltérő. Ideológiája a kritikai realizmust fejleszti tovább. Nem absztraktan ábrázoltak, hanem a valóság mélyebb összefüggéseit akarták megragadni konkrét képekben. Ennek legfőbb eszköze a típus volt, mert Friedrich Engels filozófiája szerint a típusban egyesül a konkrét és a szükségszerű. A sztálini Szovjetunióban a szocialista realizmus irányzata gyorsan végtelenül sematikus, dogmatikus, a diktatúra ideológiai érdekeit szolgáló irányzattá vált. Az egyes művészek időnként elismerésre méltó teljesítményei mellett túlnyomórészt dogmatikussá vált „művészeti ág” későbbi bírálóitól a pejoratív „szocreál” elnevezést kapta. Ez a mozaikszó a szovjet minták alapján a „népi demokráciákban” elterjesztett irodalom, képzőművészet, építészet ironikus felhangú jelzője lett. A szocialista realista alkotónak mindenekelőtt magáévá kellett tennie a marxista esztétikát, de ebben már az is benne rejlett, hogy vállalja a szocializmus vagy a kommunizmus építését, az emberek ilyen szellemben való nevelését. Országonként más és más megnyilvánulásai ismertek. A Szovjetunióban a festészetben első megnyilvánulásai , és művei voltak. Mexikóban a forradalmi festészet képviselői (Diego Rivera, David Alfaro Siqueiros), Frida Kahlo, Olaszországban a „neorealistának” nevezett festészet képviselői (Guttuso, , ) tartoznak ide. A második világháború után a Szovjetunióban főként a festészet fejlődött, azon belül is a történelmi festészet, mely a kommunizmus és az 1917-es októberi orosz forradalom eseményeit ábrázolta. Képviselői: (wd), Alekszandr Dejneka, (wd). (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 17569 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:alcím
|
- A Marxista-leninista Esti Egyetem tankönyve (hu)
- A Marxista-leninista Esti Egyetem tankönyve (hu)
|
| prop-hu:ann
| |
| prop-hu:aut
|
- Prakfalvi Endre (hu)
- Prakfalvi Endre (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- szocialista realizmus–szocreál (hu)
- Esztétikai kislexikon (hu)
- Marxista-leninista esztétika (hu)
- szocialista realizmus–szocreál (hu)
- Esztétikai kislexikon (hu)
- Marxista-leninista esztétika (hu)
|
| prop-hu:fejezetcím
|
- A szocialista realizmus (hu)
- A szocialista realizmus (hu)
|
| prop-hu:fejezetszerző
|
- Szigeti József (hu)
- Szigeti József (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 978 (xsd:integer)
- 9630908107 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadás
|
- 2 (xsd:integer)
- 3 (xsd:integer)
|
| prop-hu:kiadó
|
- Kossuth (hu)
- Kossuth (hu)
|
| prop-hu:loc
|
- Budapest (hu)
- Budapest (hu)
|
| prop-hu:oldal
|
- 458 (xsd:integer)
- 640 (xsd:integer)
|
| prop-hu:red
|
- Corvina (hu)
- Corvina (hu)
|
| prop-hu:szerző
|
- Szerdahelyi István (hu)
- Kis Tamás (hu)
- Zoltai Dénes (hu)
- Szerdahelyi István (hu)
- Kis Tamás (hu)
- Zoltai Dénes (hu)
|
| prop-hu:tit
|
- A szocreál Magyarországon (hu)
- A szocreál Magyarországon (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:weblap
|
- artportal.hu (hu)
- artportal.hu (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:év
|
- 1972 (xsd:integer)
- 1977 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Szocialista realizmus (hu)
- Szocialista realizmus (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:architecturalStyle
of | |
| is dbo:genre
of | |
| is dbo:literaryGenre
of | |
| is dbo:movement
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:irányzat
of | |
| is prop-hu:műfaj
of | |
| is prop-hu:stílus
of | |
| is prop-hu:típus
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
