| dbo:abstract
|
- A szociolingvisztika egy szemléletmód, amely a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit empirikus módszerekkel vizsgáló tudományterületeket foglalja magába. Kialakulásában a szociológia és a nyelvészet játszottak meghatározó szerepet, de az antropológiai kutatások is hatással voltak egyes irányzataira. Vannak kutatók, akik a vizsgálat perspektívája alapján különítik el a szociolingvisztikát (más néven mikro-szociolingvisztika) és a nyelvszociológiát (makro-szociolingvisztika), mely szerint előbbi a társadalom hatását vizsgálja a nyelvre, míg az utóbbi a nyelv hatását vizsgálja a társadalomra, ugyanakkor nem célszerű élesen különválasztani a két szempontot, mivel nyelv és társadalom egymást közösen feltételezi, egymással kapcsolatban állnak. Azt is vizsgálja, hogyan befolyásolják a különböző beszédformákat olyan társadalmi tényezők, mint etnikum, vallás, társadalmi réteg, nem, végzettség stb., és hogyan sorolhatjuk ennek alapján csoportokba a lektusokat egy társadalmi rétegben. Ahogy a nyelvhasználat egyik helyről a másikra változik (dialektus formájában), úgy változik a különböző társadalmi osztályok között is, és ezeket az ún. szociolektusokat vizsgálja a szociolingvisztika. (hu)
- A szociolingvisztika egy szemléletmód, amely a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseit empirikus módszerekkel vizsgáló tudományterületeket foglalja magába. Kialakulásában a szociológia és a nyelvészet játszottak meghatározó szerepet, de az antropológiai kutatások is hatással voltak egyes irányzataira. Vannak kutatók, akik a vizsgálat perspektívája alapján különítik el a szociolingvisztikát (más néven mikro-szociolingvisztika) és a nyelvszociológiát (makro-szociolingvisztika), mely szerint előbbi a társadalom hatását vizsgálja a nyelvre, míg az utóbbi a nyelv hatását vizsgálja a társadalomra, ugyanakkor nem célszerű élesen különválasztani a két szempontot, mivel nyelv és társadalom egymást közösen feltételezi, egymással kapcsolatban állnak. Azt is vizsgálja, hogyan befolyásolják a különböző beszédformákat olyan társadalmi tényezők, mint etnikum, vallás, társadalmi réteg, nem, végzettség stb., és hogyan sorolhatjuk ennek alapján csoportokba a lektusokat egy társadalmi rétegben. Ahogy a nyelvhasználat egyik helyről a másikra változik (dialektus formájában), úgy változik a különböző társadalmi osztályok között is, és ezeket az ún. szociolektusokat vizsgálja a szociolingvisztika. (hu)
|
