dbo:abstract
|
- Szoraja (Iszfahán, 1932. június 22. – Párizs, 2001. október 25.). Teljes neve: Szoraja Eszfándijári(-Bahtijári), perzsául: ثریا اسفندیاری بختیاری [soræˈjːɔː esfændijɔːˈriː bæxtijɔːˈriː]. Iráni (perzsa) királyné. Mohammad Reza Pahlavi perzsa sah (császár) második felesége királynéi rangban. Keresztény vallású volt, amit politikai okokból eltitkoltak a sahhal való házasságkötésekor.Szoraja az apja révén az iráni Bahtijári törzs előkelő származású tagja, az anyja ágán pedig egy Oroszországban letelepedett német származású család sarja, de az anyai rokonai az októberi forradalom után 1917-ben Németországba menekültek. Származása révén Szoraja tökéletesen beszélt perzsául és németül, és jól boldogult az orosz nyelvvel is. Élete első tíz hónapját még Iránban töltötte, majd édesanyjával a Szovjetunión keresztül Németországba utazott anyja szüleihez, 1933 májusában. Először Berlinben, a nagyszüleinél lakott, majd 1937-ben visszatértek Iránba. 1948-ban lovasbaleset érte, erős alhasi fájdalmaktól szenvedett, és emiatt nyolc napig kórházban feküdt. Ez későbbi életére is kihatással volt, mert ettől kezdve aggódott amiatt, hogy nem lehet gyermeke. Ebben az időben a korábbi uralkodóház, a Kádzsár-dinasztia egy tagja is feleségül kérte. 1950-ben Londonba ment egy nagynénjéhez az angol nyelvtudását tökéletesíteni. Itt talált rá a sah legidősebb édestestvére, , aki menyasszonynézőbe utazott ide. Az elvált, de még fiúutódot nélkülöző sah édesanyjának, az iráni anyacsászárnénak Szoraja egy másik, az udvarba bejáratos nagynénje megmutatta a feltűnően szép unokahúga fényképét, ami így a sah kezébe is eljutott, akinek felkeltette az érdeklődését a 18 éves, különösen szép ifjú hölgy. A Bahtijári törzsből való menyasszonyválasztást személyes okok, valamint a menyasszony szépsége mellett politikai okok is ösztönözték, hiszen Mohammed Reza sah az apjával ellentétben mérsékeltebb politikát folytatott, így a törzsekkel való megbékélést szorgalmazta. Ugyanakkor „elterelő hadművelet” is volt miniszterelnökkel szemben, akivel a sah szeretett volna leszámolni. Az esküvőt. 1951. február 12-én tartották meg, és Szoraja azt a cobolyprémes bundát hordta, amelyet Sztálin ajándékozott neki erre az alkalomra. A házasságkötés után közvetlenül két esemény vetett árnyékot az idillinek beharangozott házasságra. Az egyik volt az Ernest Perron-ügy. Ernest Perron a sah közeli barátja és nyíltan homoszexuális volt. Szoraja eltávolíttatta férje mellől az addig elválaszthatatlan barátját, a sah pedig erre válaszul száműzte az udvarból Szoraja bizalmas nagynénjét, Forough Zafart azzal az ürüggyel, hogy kémkedik. A család és főleg a sah anyja kezdettől fogva ellenséges volt Szorajával, és meddősége még inkább elhidegítette a kapcsolatukat. Végül 1958-ban kimondták a válást.Ezután Európában telepedett le, és többnyire az NSZK, Olaszország, Svájc, Spanyolország és Franciaország között osztotta meg otthonát, és belevetette magát a társasági életbe, valamint az éjszakai szórakozásokba. Időnként az USA-ban is megfordult hosszabb-rövidebb időre. Szoraja kipróbálta magát a filmművészetben is színésznőként, de az egyetlen film, amelyet forgatott, csúfosan megbukott. 69 évesen párizsi lakásában érte a halál 2001. október 25-én csütörtökön. Hivatalosan természetes halált állapítottak meg, gutaütés szerepelt halála okaként, de nem boncolták fel. Öngyilkosság és gyilkosság is felmerült gyanúként, de ezeket sohasem vizsgálták. (hu)
- Szoraja (Iszfahán, 1932. június 22. – Párizs, 2001. október 25.). Teljes neve: Szoraja Eszfándijári(-Bahtijári), perzsául: ثریا اسفندیاری بختیاری [soræˈjːɔː esfændijɔːˈriː bæxtijɔːˈriː]. Iráni (perzsa) királyné. Mohammad Reza Pahlavi perzsa sah (császár) második felesége királynéi rangban. Keresztény vallású volt, amit politikai okokból eltitkoltak a sahhal való házasságkötésekor.Szoraja az apja révén az iráni Bahtijári törzs előkelő származású tagja, az anyja ágán pedig egy Oroszországban letelepedett német származású család sarja, de az anyai rokonai az októberi forradalom után 1917-ben Németországba menekültek. Származása révén Szoraja tökéletesen beszélt perzsául és németül, és jól boldogult az orosz nyelvvel is. Élete első tíz hónapját még Iránban töltötte, majd édesanyjával a Szovjetunión keresztül Németországba utazott anyja szüleihez, 1933 májusában. Először Berlinben, a nagyszüleinél lakott, majd 1937-ben visszatértek Iránba. 1948-ban lovasbaleset érte, erős alhasi fájdalmaktól szenvedett, és emiatt nyolc napig kórházban feküdt. Ez későbbi életére is kihatással volt, mert ettől kezdve aggódott amiatt, hogy nem lehet gyermeke. Ebben az időben a korábbi uralkodóház, a Kádzsár-dinasztia egy tagja is feleségül kérte. 1950-ben Londonba ment egy nagynénjéhez az angol nyelvtudását tökéletesíteni. Itt talált rá a sah legidősebb édestestvére, , aki menyasszonynézőbe utazott ide. Az elvált, de még fiúutódot nélkülöző sah édesanyjának, az iráni anyacsászárnénak Szoraja egy másik, az udvarba bejáratos nagynénje megmutatta a feltűnően szép unokahúga fényképét, ami így a sah kezébe is eljutott, akinek felkeltette az érdeklődését a 18 éves, különösen szép ifjú hölgy. A Bahtijári törzsből való menyasszonyválasztást személyes okok, valamint a menyasszony szépsége mellett politikai okok is ösztönözték, hiszen Mohammed Reza sah az apjával ellentétben mérsékeltebb politikát folytatott, így a törzsekkel való megbékélést szorgalmazta. Ugyanakkor „elterelő hadművelet” is volt miniszterelnökkel szemben, akivel a sah szeretett volna leszámolni. Az esküvőt. 1951. február 12-én tartották meg, és Szoraja azt a cobolyprémes bundát hordta, amelyet Sztálin ajándékozott neki erre az alkalomra. A házasságkötés után közvetlenül két esemény vetett árnyékot az idillinek beharangozott házasságra. Az egyik volt az Ernest Perron-ügy. Ernest Perron a sah közeli barátja és nyíltan homoszexuális volt. Szoraja eltávolíttatta férje mellől az addig elválaszthatatlan barátját, a sah pedig erre válaszul száműzte az udvarból Szoraja bizalmas nagynénjét, Forough Zafart azzal az ürüggyel, hogy kémkedik. A család és főleg a sah anyja kezdettől fogva ellenséges volt Szorajával, és meddősége még inkább elhidegítette a kapcsolatukat. Végül 1958-ban kimondták a válást.Ezután Európában telepedett le, és többnyire az NSZK, Olaszország, Svájc, Spanyolország és Franciaország között osztotta meg otthonát, és belevetette magát a társasági életbe, valamint az éjszakai szórakozásokba. Időnként az USA-ban is megfordult hosszabb-rövidebb időre. Szoraja kipróbálta magát a filmművészetben is színésznőként, de az egyetlen film, amelyet forgatott, csúfosan megbukott. 69 évesen párizsi lakásában érte a halál 2001. október 25-én csütörtökön. Hivatalosan természetes halált állapítottak meg, gutaütés szerepelt halála okaként, de nem boncolták fel. Öngyilkosság és gyilkosság is felmerült gyanúként, de ezeket sohasem vizsgálták. (hu)
|