| dbo:abstract
|
- Az amerikai Apollo-programmal egyidőben zajlott a Szovjetunió holdprogramja, amelynek keretében ugyancsak űrhajósok repültek volna a Holdra. A program titokban zajlott, sikertelensége miatt a Szovjetunió sohasem ismerte be, hogy megpróbált volna embert küldeni a Holdra. Az indításokhoz tervezett N1 hordozórakétát nem sikerült tökéletesre fejleszteni, így ezek nem repülhettek űrhajósokkal. A szovjet holdprogram az 1960-as években kezdődött és 1974-ben fejeződött be, miután az amerikaiak megnyerték a holdversenyt. Ezután a Szovjetunió tovább folytatta űrállomás-programját (Szaljut-program, Mir-program) és inkább a hosszú távú űrrepülésekre koncentrált. Charles Simonyi közlése szerint: "A Szojuz képes megközelíteni a Holdat, hiszen eredetileg erre tervezték. Így elképzelhetőnek tartom, hogy űrturisták a közeljövőben eljuthatnak égi kísérőnk közelébe" (hu)
- Az amerikai Apollo-programmal egyidőben zajlott a Szovjetunió holdprogramja, amelynek keretében ugyancsak űrhajósok repültek volna a Holdra. A program titokban zajlott, sikertelensége miatt a Szovjetunió sohasem ismerte be, hogy megpróbált volna embert küldeni a Holdra. Az indításokhoz tervezett N1 hordozórakétát nem sikerült tökéletesre fejleszteni, így ezek nem repülhettek űrhajósokkal. A szovjet holdprogram az 1960-as években kezdődött és 1974-ben fejeződött be, miután az amerikaiak megnyerték a holdversenyt. Ezután a Szovjetunió tovább folytatta űrállomás-programját (Szaljut-program, Mir-program) és inkább a hosszú távú űrrepülésekre koncentrált. Charles Simonyi közlése szerint: "A Szojuz képes megközelíteni a Holdat, hiszen eredetileg erre tervezték. Így elképzelhetőnek tartom, hogy űrturisták a közeljövőben eljuthatnak égi kísérőnk közelébe" (hu)
|
