dbo:abstract
|
- A szovon (hangul: 서원, handzsa: 書院, RR: seowon) egyfajta koreai iskolatípus, mely a 16. századtól volt jellemző Koreára a Csoszon-dinasztia idejében. Konfuciánus értékrendet közvetítő magánintézmények voltak a szovonok (seowonok), ahol konfuciánus kegyhely is található volt, az elődök előtti tisztelet leróvásához. Az iskolában nem csak elméleti tudást sajátítottak el a diákok, de erkölcsi nevelést is kaptak. Ezek az intézmények a nemzeti tisztviselői vizsgára, a készítették fel a jangban (yangban) (nemesi) származású gyerekeket, és a hasonló állami iskolák, a riválisai voltak. Politikai frakciók, filozófiai iskolák találkozóhelyeként is funkcionáltak, ezért nagy befolyással bírtak a politikai életre. A (1864) után sokat bezárattak. A megmaradt szovonok (seowonok) közül a kilenc legjobb állapotban lévőt 2014-ben felterjesztették az UNESCO világörökségi listájára, melyek végül 2019-ben a világörökség részévé váltak. (hu)
- A szovon (hangul: 서원, handzsa: 書院, RR: seowon) egyfajta koreai iskolatípus, mely a 16. századtól volt jellemző Koreára a Csoszon-dinasztia idejében. Konfuciánus értékrendet közvetítő magánintézmények voltak a szovonok (seowonok), ahol konfuciánus kegyhely is található volt, az elődök előtti tisztelet leróvásához. Az iskolában nem csak elméleti tudást sajátítottak el a diákok, de erkölcsi nevelést is kaptak. Ezek az intézmények a nemzeti tisztviselői vizsgára, a készítették fel a jangban (yangban) (nemesi) származású gyerekeket, és a hasonló állami iskolák, a riválisai voltak. Politikai frakciók, filozófiai iskolák találkozóhelyeként is funkcionáltak, ezért nagy befolyással bírtak a politikai életre. A (1864) után sokat bezárattak. A megmaradt szovonok (seowonok) közül a kilenc legjobb állapotban lévőt 2014-ben felterjesztették az UNESCO világörökségi listájára, melyek végül 2019-ben a világörökség részévé váltak. (hu)
|