| dbo:abstract
|
- Szucsou (Suzhou) klasszikus kertjei a kínai kert művészetének kiemelkedő példái, Kína legnevezetesebb turisztikai látványosságai közé tartoznak és az UNESCO világörökségi listáján szerepelnek 1997 illetve 2000 óta. A kelet-kínai Csiangszu (Jiangsu) tartományban, Szucsou (Suzhou) városában találhatók. A kertek csaknem ezer év alatt, a 11. századtól a 19. századig terjedő korban jöttek létre. A kertépítés kínai tudósai romantikus tájakat hoztak létre az adott területen a természetesre emlékeztető módon, sziklákkal, patakokkal, dombokkal és pavilonokkal, pagodákkal. A híressé vált szucsou (suzhou)i kerteket Kína-szerte utánozták, még a császári parkokban is. Az UNESCO értékelése szerint a kertek a kínai tájépítészet kétezer éves fejlődését mutatják be. Ezek a kertek a Ming-dinasztia derekán érték meg legnagyobb virágzásukat, amikor közel 200 ilyen magánpark volt a városban. Mára 69 kertet sikerült megőrizni, 1997-ben és 2000-ben közülük nyolcat, valamint még egyet a közeli Tungli (Tongli) városkából a világörökség részévé nyilvánítottak. A világörökségi helyszínek felülvizsgálati programja keretében ezeket a kerteket is átfogó terv keretében felügyelik, ami kiterjed a rutinszerű karbantartástól a programozott fenntartási projektekre egyaránt. A szucsou (suzhou)i kertépítészet neves mesterei voltak: Csan Liang (Zhang Liang), Csi Cseng (Ji Cheng), Ko Jü-liang (Ge Yuliang), és Csen Cung-csou (Chen Congzhou). (hu)
- Szucsou (Suzhou) klasszikus kertjei a kínai kert művészetének kiemelkedő példái, Kína legnevezetesebb turisztikai látványosságai közé tartoznak és az UNESCO világörökségi listáján szerepelnek 1997 illetve 2000 óta. A kelet-kínai Csiangszu (Jiangsu) tartományban, Szucsou (Suzhou) városában találhatók. A kertek csaknem ezer év alatt, a 11. századtól a 19. századig terjedő korban jöttek létre. A kertépítés kínai tudósai romantikus tájakat hoztak létre az adott területen a természetesre emlékeztető módon, sziklákkal, patakokkal, dombokkal és pavilonokkal, pagodákkal. A híressé vált szucsou (suzhou)i kerteket Kína-szerte utánozták, még a császári parkokban is. Az UNESCO értékelése szerint a kertek a kínai tájépítészet kétezer éves fejlődését mutatják be. Ezek a kertek a Ming-dinasztia derekán érték meg legnagyobb virágzásukat, amikor közel 200 ilyen magánpark volt a városban. Mára 69 kertet sikerült megőrizni, 1997-ben és 2000-ben közülük nyolcat, valamint még egyet a közeli Tungli (Tongli) városkából a világörökség részévé nyilvánítottak. A világörökségi helyszínek felülvizsgálati programja keretében ezeket a kerteket is átfogó terv keretében felügyelik, ami kiterjed a rutinszerű karbantartástól a programozott fenntartási projektekre egyaránt. A szucsou (suzhou)i kertépítészet neves mesterei voltak: Csan Liang (Zhang Liang), Csi Cseng (Ji Cheng), Ko Jü-liang (Ge Yuliang), és Csen Cung-csou (Chen Congzhou). (hu)
|
