| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Szung-dinasztia (宋朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Sòng Cháo; Wade-Giles: Sung Ch'ao; IPA: sʊ̂ŋ tʂʰɑ̌ʊ̯) volt a Kínában 960 és 1279 között a hatalmat gyakorló uralkodóház. Uralkodását az öt dinasztia és a tíz királyság kora előzte meg, utána pedig a mongol Jüan (Yuan)-dinasztia vette át a hatalmat. A sinológusok a Tang-dinasztia aranykorához viszonyítva a középkori Kína „ezüstkorának” is nevezik. A Szung (Song)-dinasztia idején Kína hatalmas társadalmi-gazdasági fejlődésen ment keresztül. A rizstermelés elterjedésén alapuló demográfiai forradalom révén Kína a korabeli világ messze legnépesebb országa lett. Létrejött az egységes piac, ekkor és itt bocsátottak ki a világon első alkalommal papírpénzt. Felállították az első kínai állandó hadiflottát, először alkalmazták a puskaport katonai célokra, és megalkották az iránytűt az északi irány meghatározására. A gazdaság állami, központi ellenőrzése enyhült, a piacgazdasági erők önállóbban tudtak működni. A helyi közigazgatás és a földbirtokosok szerepe, aktivitása nőtt. A kinevezett hivatalnokok a korábbiaknál nagyobb mértékben támaszkodtak az iskolázottabb szakemberek tanácsaira. A társadalmi élet megélénkült, a gazdagok érdeklődtek a művészetek iránt és vásárlásaikkal támogatták az alkotókat. A lakosság széles rétegei vettek részt a nagy ünnepségeken. Terjedtek a magánjellegű klubok, a városokban szórakoztatóipari negyedek alakultak ki. Az irodalom terjedését nagyban elősegítette a már korábban feltalált nyomtatás elterjedése. A tudományok és a technika nagy fejlődésnek indult. A filozófusok (Cseng Ji (Cheng Yi), Csu Hszi (Zhu Xi)) buddhista hatást tükröző kommentárjaikkal megújították a konfucianizmust. A császári vizsgák már régebben létező rendszere a korábbiaknál fontosabb szerepet kapott a bürokrata-értelmiségi elit képzésében, lehetővé tette az egységes tisztviselői kar kialakulását. A korszak két szakaszra oszlik. Az Északi Szung (Song) idején (北宋, 960–1127), a főváros az észak-kínai Piencsing (Bianjing) (ma ) városában volt és a dinasztia hatalma kiterjedt a tulajdonképpeni Kína csaknem egész területére. A Déli Szung (Song) (南宋, 1127–1279) azért jött létre, mert Kína északi részét a dzsürcsi Csin-dinasztia (1115–1234) (Jin-dinasztia (1115–1234)) hódította meg, a Szung (Song) császárok hatalma visszaszorult a Jangcétől délre, fővárosa pedig Lin'an (a mai Hangcsou (Hangzhou)) lett. Bár elvesztette a kínai civilizáció egyik bölcsőjét, a Sárga-folyó vidékét, a Déli Szung (Song) gazdasága még virágzott, uralma kiterjedt a kínai lakosság mintegy 60%-ára és a művelhető területek nagy részére. Hangcsou (Hangzhou) egymilliós lakosságával a világ messze legnagyobb városa lett. A Déli Szung (Song) idején különösen megerősödött Kína tengeri hatalma, a flotta távoli vizekre is eljutott. A Szung (Song) uralkodóházat a hagyományos kínai történetírás gyengének tartotta, hiszen ez volt az első olyan dinasztia, amely behódolt a szomszédos barbár államoknak és lemondott egyes ősi kínai területek birtoklásáról. A Szung (Song)okra támadó „barbár” államok azonban számos területen átvették a kínai civilizáció vívmányait (főleg az államszervezésben és a haditechnikában), így a Szung (Song)oknak a sajátjukéhoz hasonló szervezettségű és haderejű, félig-meddig kínai államokkal kellett hadakozniuk. (hu)
- A Szung-dinasztia (宋朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Sòng Cháo; Wade-Giles: Sung Ch'ao; IPA: sʊ̂ŋ tʂʰɑ̌ʊ̯) volt a Kínában 960 és 1279 között a hatalmat gyakorló uralkodóház. Uralkodását az öt dinasztia és a tíz királyság kora előzte meg, utána pedig a mongol Jüan (Yuan)-dinasztia vette át a hatalmat. A sinológusok a Tang-dinasztia aranykorához viszonyítva a középkori Kína „ezüstkorának” is nevezik. A Szung (Song)-dinasztia idején Kína hatalmas társadalmi-gazdasági fejlődésen ment keresztül. A rizstermelés elterjedésén alapuló demográfiai forradalom révén Kína a korabeli világ messze legnépesebb országa lett. Létrejött az egységes piac, ekkor és itt bocsátottak ki a világon első alkalommal papírpénzt. Felállították az első kínai állandó hadiflottát, először alkalmazták a puskaport katonai célokra, és megalkották az iránytűt az északi irány meghatározására. A gazdaság állami, központi ellenőrzése enyhült, a piacgazdasági erők önállóbban tudtak működni. A helyi közigazgatás és a földbirtokosok szerepe, aktivitása nőtt. A kinevezett hivatalnokok a korábbiaknál nagyobb mértékben támaszkodtak az iskolázottabb szakemberek tanácsaira. A társadalmi élet megélénkült, a gazdagok érdeklődtek a művészetek iránt és vásárlásaikkal támogatták az alkotókat. A lakosság széles rétegei vettek részt a nagy ünnepségeken. Terjedtek a magánjellegű klubok, a városokban szórakoztatóipari negyedek alakultak ki. Az irodalom terjedését nagyban elősegítette a már korábban feltalált nyomtatás elterjedése. A tudományok és a technika nagy fejlődésnek indult. A filozófusok (Cseng Ji (Cheng Yi), Csu Hszi (Zhu Xi)) buddhista hatást tükröző kommentárjaikkal megújították a konfucianizmust. A császári vizsgák már régebben létező rendszere a korábbiaknál fontosabb szerepet kapott a bürokrata-értelmiségi elit képzésében, lehetővé tette az egységes tisztviselői kar kialakulását. A korszak két szakaszra oszlik. Az Északi Szung (Song) idején (北宋, 960–1127), a főváros az észak-kínai Piencsing (Bianjing) (ma ) városában volt és a dinasztia hatalma kiterjedt a tulajdonképpeni Kína csaknem egész területére. A Déli Szung (Song) (南宋, 1127–1279) azért jött létre, mert Kína északi részét a dzsürcsi Csin-dinasztia (1115–1234) (Jin-dinasztia (1115–1234)) hódította meg, a Szung (Song) császárok hatalma visszaszorult a Jangcétől délre, fővárosa pedig Lin'an (a mai Hangcsou (Hangzhou)) lett. Bár elvesztette a kínai civilizáció egyik bölcsőjét, a Sárga-folyó vidékét, a Déli Szung (Song) gazdasága még virágzott, uralma kiterjedt a kínai lakosság mintegy 60%-ára és a művelhető területek nagy részére. Hangcsou (Hangzhou) egymilliós lakosságával a világ messze legnagyobb városa lett. A Déli Szung (Song) idején különösen megerősödött Kína tengeri hatalma, a flotta távoli vizekre is eljutott. A Szung (Song) uralkodóházat a hagyományos kínai történetírás gyengének tartotta, hiszen ez volt az első olyan dinasztia, amely behódolt a szomszédos barbár államoknak és lemondott egyes ősi kínai területek birtoklásáról. A Szung (Song)okra támadó „barbár” államok azonban számos területen átvették a kínai civilizáció vívmányait (főleg az államszervezésben és a haditechnikában), így a Szung (Song)oknak a sajátjukéhoz hasonló szervezettségű és haderejű, félig-meddig kínai államokkal kellett hadakozniuk. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 60957 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:author
|
- dbpedia-hu:Polonyi_Péter
- Polonyi Péter (hu)
- Elvin, Mark (hu)
- Dunnell, Ruth W. (hu)
- Needham, Joseph (hu)
- Sivin, Nathan (hu)
- Wang, Jiawei (hu)
|
| prop-hu:cím
|
- An Outline History of China (hu)
- Battlefronts Real and Imagined: War, Border, and Identity in the Chinese Middle Period, pp. 191-226 (hu)
- Battlefronts Real and Imagined: War, Border, and Identity in the Chinese Middle Period, pp. 151-190 (hu)
- Battlefronts Real and Imagined: War, Border, and Identity in the Chinese Middle Period, pp. 59-74 (hu)
- An Outline History of China (hu)
- Battlefronts Real and Imagined: War, Border, and Identity in the Chinese Middle Period, pp. 191-226 (hu)
- Battlefronts Real and Imagined: War, Border, and Identity in the Chinese Middle Period, pp. 151-190 (hu)
- Battlefronts Real and Imagined: War, Border, and Identity in the Chinese Middle Period, pp. 59-74 (hu)
|
| prop-hu:edition
| |
| prop-hu:fejezetcím
|
- 'Treacherous Factions': Shifting Frontier Alliances in the Breakdown of Sino-Vietnamese Relations on the Eve of the 1075 Border War (hu)
- Frustrated Empires: The Song-Tangut Xia War of 1038–1044 (hu)
- The Great Ditch of China and the Song-Liao Border (hu)
- 'Treacherous Factions': Shifting Frontier Alliances in the Breakdown of Sino-Vietnamese Relations on the Eve of the 1075 Border War (hu)
- Frustrated Empires: The Song-Tangut Xia War of 1038–1044 (hu)
- The Great Ditch of China and the Song-Liao Border (hu)
|
| prop-hu:fejezetszerző
|
- Anderson, James A. (hu)
- Lorge, Peter (hu)
- McGrath, Michael (hu)
- Anderson, James A. (hu)
- Lorge, Peter (hu)
- McGrath, Michael (hu)
|
| prop-hu:first
|
- Timothy (hu)
- Jacques (hu)
- Morris (hu)
- Peter (hu)
- Robin (hu)
- Anne (hu)
- Kenneth (hu)
- F. W. (hu)
- James B. (hu)
- Patricia Buckley (hu)
- Bamber (hu)
- David Andrew (hu)
- Timothy (hu)
- Jacques (hu)
- Morris (hu)
- Peter (hu)
- Robin (hu)
- Anne (hu)
- Kenneth (hu)
- F. W. (hu)
- James B. (hu)
- Patricia Buckley (hu)
- Bamber (hu)
- David Andrew (hu)
|
| prop-hu:hely
|
- New York (hu)
- Peking (hu)
- New York (hu)
- Peking (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 0 (xsd:integer)
- 7 (xsd:integer)
- 91 (xsd:integer)
- 963 (xsd:integer)
- 978 (xsd:integer)
- 963090795 (xsd:integer)
- 9630927217 (xsd:decimal)
- 9780520221543 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kiadás
| |
| prop-hu:kiadó
|
- Foreign Languages Press (hu)
- Palgrave MacMillan (hu)
- Foreign Languages Press (hu)
- Palgrave MacMillan (hu)
|
| prop-hu:language
| |
| prop-hu:last
|
- Gascoigne (hu)
- Higham (hu)
- Hall (hu)
- Brook (hu)
- Graff (hu)
- Mote (hu)
- Ebrey (hu)
- Palais (hu)
- Walthall (hu)
- Gernet (hu)
- Lorge (hu)
- Rossabi (hu)
- Gascoigne (hu)
- Higham (hu)
- Hall (hu)
- Brook (hu)
- Graff (hu)
- Mote (hu)
- Ebrey (hu)
- Palais (hu)
- Walthall (hu)
- Gernet (hu)
- Lorge (hu)
- Rossabi (hu)
|
| prop-hu:location
|
- Boston (hu)
- Budapest (hu)
- Hawaii (hu)
- New York (hu)
- Stockholm (hu)
- Cambridge (hu)
- Beijing (hu)
- Berkeley (hu)
- Boulder (hu)
- Harvard (hu)
- Honolulu (hu)
- Taipei (hu)
- Brookfield, Vermont (hu)
- Boston (hu)
- Budapest (hu)
- Hawaii (hu)
- New York (hu)
- Stockholm (hu)
- Cambridge (hu)
- Beijing (hu)
- Berkeley (hu)
- Boulder (hu)
- Harvard (hu)
- Honolulu (hu)
- Taipei (hu)
- Brookfield, Vermont (hu)
|
| prop-hu:pages
| |
| prop-hu:publisher
|
- Harvard University Press (hu)
- University of California Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- Routledge (hu)
- Panoráma (hu)
- Kossuth (hu)
- Gondolat (hu)
- University of Hawaii Press (hu)
- Houghton Mifflin (hu)
- Westview Press (hu)
- Kozmosz könyvek (hu)
- Bonniers (hu)
- Caves Books (hu)
- China Intercontinental Press. (hu)
- VARIORUM, Ashgate Publishing (hu)
- Harvard University Press (hu)
- University of California Press (hu)
- Cambridge University Press (hu)
- Routledge (hu)
- Panoráma (hu)
- Kossuth (hu)
- Gondolat (hu)
- University of Hawaii Press (hu)
- Houghton Mifflin (hu)
- Westview Press (hu)
- Kozmosz könyvek (hu)
- Bonniers (hu)
- Caves Books (hu)
- China Intercontinental Press. (hu)
- VARIORUM, Ashgate Publishing (hu)
|
| prop-hu:szerző
| |
| prop-hu:title
|
- Kína (hu)
- Kína története (hu)
- East Asia: A Cultural, Social, and Political History (hu)
- The Cambridge Illustrated History of China (hu)
- Khubilai Khan: His Life and Times (hu)
- The Confusions of Pleasure: Commerce and Culture in Ming China (hu)
- Maritime trade and state development in early Southeast Asia (hu)
- 'Science and Civilization in China (hu)
- Kína hétköznapjai a mongol hódítás előestéjén (hu)
- A Military History of China (hu)
- Imperial China: 900–1800 (hu)
- Kina - Kejsare, dinastier och konstskatter (hu)
- Kínai filmkockák (hu)
- Science in Ancient China (hu)
- The Historical Status of China's Tibet (hu)
- Fejlődés és stagnálás a kínai történelemben (hu)
- The Great State of White and High: Buddhism and State Formation in Eleventh-Century Xia (hu)
- War, Politics and Society in Early Modern China, 900–1795 (hu)
- Kína (hu)
- Kína története (hu)
- East Asia: A Cultural, Social, and Political History (hu)
- The Cambridge Illustrated History of China (hu)
- Khubilai Khan: His Life and Times (hu)
- The Confusions of Pleasure: Commerce and Culture in Ming China (hu)
- Maritime trade and state development in early Southeast Asia (hu)
- 'Science and Civilization in China (hu)
- Kína hétköznapjai a mongol hódítás előestéjén (hu)
- A Military History of China (hu)
- Imperial China: 900–1800 (hu)
- Kina - Kejsare, dinastier och konstskatter (hu)
- Kínai filmkockák (hu)
- Science in Ancient China (hu)
- The Historical Status of China's Tibet (hu)
- Fejlődés és stagnálás a kínai történelemben (hu)
- The Great State of White and High: Buddhism and State Formation in Eleventh-Century Xia (hu)
- War, Politics and Society in Early Modern China, 900–1795 (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1974 (xsd:integer)
- 1977 (xsd:integer)
- 1980 (xsd:integer)
- 1985 (xsd:integer)
- 1986 (xsd:integer)
- 1988 (xsd:integer)
- 1995 (xsd:integer)
- 1996 (xsd:integer)
- 1998 (xsd:integer)
- 1999 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2002 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
- 2006 (xsd:integer)
|
| prop-hu:év
|
- 1982 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Szung-dinasztia (hu)
- Szung-dinasztia (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:country
of | |
| is dbo:era
of | |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is prop-hu:alkalmazásIdeje
of | |
| is prop-hu:ország
of | |
| is prop-hu:periódus
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
