| dbo:abstract
|
- A szuperhatalom olyan állam, amely gazdasági, katonai és diplomáciai képességével az egész világon képes érdekeinek érvényesítésre, így az egész világ eseményeire képes jelentős hatást gyakorolni. A fogalom túlmutat a ; a kifejezést magát először a Szovjetunióra, az Egyesült Államokra és a Brit Birodalomra használták 1943-ban. A második világháború után a szövetségesek közül kiemelkedő két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok szembenállása a hidegháború kialakulásához vezetett. Ez idő alatt a Brit Birodalom lassanként önálló államokra esett szét, s vezető szerepét a szuezi válság (1956) kapcsán egyértelműen elvesztette. (A békekötés lényegében szovjet–amerikai megállapodás volt a status quo megtartásáról.) A legelterjedtebb nézőpont szerint a Szovjetunió felbomlásával (1991) annak legnagyobb utódállama, Oroszország, nagyhatalmi szintre esett vissza, így az Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom, ezért a világ jelenleg alapvetően egypólusú. Ebből eredően az Egyesült Államokat időnként hiperhatalomként is nevezik. Gazdasági potenciálja alapján a világ több térsége is potenciálisan szuperhatalommá válhat a nem túl távoli jövőben, különösen az Európai Unió, Kína és India. Ezeket általában emelkedő vagy feltörekvő szuperhatalom összefoglaló néven említik. Vannak az Egyesült Államok szuperhatalmi státuszának elveszítésére vonatkozó jóslatok is. Egyes vélemények szerint szuperhatalmak ma egyáltalán nem léteznek, mivel a világpiac és a nemzetek növekvő egymásrautaltsága miatt a szuperhatalom fogalma már nem alkalmazható, a világ pedig multipoláris. (hu)
- A szuperhatalom olyan állam, amely gazdasági, katonai és diplomáciai képességével az egész világon képes érdekeinek érvényesítésre, így az egész világ eseményeire képes jelentős hatást gyakorolni. A fogalom túlmutat a ; a kifejezést magát először a Szovjetunióra, az Egyesült Államokra és a Brit Birodalomra használták 1943-ban. A második világháború után a szövetségesek közül kiemelkedő két szuperhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok szembenállása a hidegháború kialakulásához vezetett. Ez idő alatt a Brit Birodalom lassanként önálló államokra esett szét, s vezető szerepét a szuezi válság (1956) kapcsán egyértelműen elvesztette. (A békekötés lényegében szovjet–amerikai megállapodás volt a status quo megtartásáról.) A legelterjedtebb nézőpont szerint a Szovjetunió felbomlásával (1991) annak legnagyobb utódállama, Oroszország, nagyhatalmi szintre esett vissza, így az Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom, ezért a világ jelenleg alapvetően egypólusú. Ebből eredően az Egyesült Államokat időnként hiperhatalomként is nevezik. Gazdasági potenciálja alapján a világ több térsége is potenciálisan szuperhatalommá válhat a nem túl távoli jövőben, különösen az Európai Unió, Kína és India. Ezeket általában emelkedő vagy feltörekvő szuperhatalom összefoglaló néven említik. Vannak az Egyesült Államok szuperhatalmi státuszának elveszítésére vonatkozó jóslatok is. Egyes vélemények szerint szuperhatalmak ma egyáltalán nem léteznek, mivel a világpiac és a nemzetek növekvő egymásrautaltsága miatt a szuperhatalom fogalma már nem alkalmazható, a világ pedig multipoláris. (hu)
|
