| dbo:abstract
|
- A Szvéb Királyság i. sz. 410-ben alakult meg a Pireneusi-félsziget északnyugati csücskében, a római birodalom első elszakadó területén. Alapítja a hunok által felbolygatott germán népek egyike, a szvéb, nyelve azonban rövidesen latinizálódott, csak enyhe germán hatásként maradt fenn a portugál és a galiciai nyelvben. A királyság 170 évig állt fenn, miközben sikerrel vette fel a harcot a terjeszkedni vágyó szomszédokkal, úgymint a nyugati gótok (Vizigót Királyság), vandálok (Asdingi Vandál Királyság), alánok (Alán Királyság, egy ideig Alán-Gót Királyság). A Szvéb Királyságot a történetírás elhanyagolja, periferiális és jelentéktelen politikai tényezőként tüntetve fel. Ennek azonban önmagában az a tény is ellentmond, hogy majdnem két évszázadon át képes volt ellenállni a népvándorlás viharainak. 583 és 585 között végül a nyugati gótok támadásai vetettek véget a szvéb történelemnek. (hu)
- A Szvéb Királyság i. sz. 410-ben alakult meg a Pireneusi-félsziget északnyugati csücskében, a római birodalom első elszakadó területén. Alapítja a hunok által felbolygatott germán népek egyike, a szvéb, nyelve azonban rövidesen latinizálódott, csak enyhe germán hatásként maradt fenn a portugál és a galiciai nyelvben. A királyság 170 évig állt fenn, miközben sikerrel vette fel a harcot a terjeszkedni vágyó szomszédokkal, úgymint a nyugati gótok (Vizigót Királyság), vandálok (Asdingi Vandál Királyság), alánok (Alán Királyság, egy ideig Alán-Gót Királyság). A Szvéb Királyságot a történetírás elhanyagolja, periferiális és jelentéktelen politikai tényezőként tüntetve fel. Ennek azonban önmagában az a tény is ellentmond, hogy majdnem két évszázadon át képes volt ellenállni a népvándorlás viharainak. 583 és 585 között végül a nyugati gótok támadásai vetettek véget a szvéb történelemnek. (hu)
|
