| dbo:abstract
|
- A felosztásakor 1296-ban az egyik létrejött nagy hercegi uradalom az Elba két partján elhelyezkedő, töredezett hercegség, a Szász-Lauenburgi Hercegség volt, mely meg tudta őrizni függetlenségét a holsteini és schwerini uralkodók hatalmi törekvéseivel szemben. 1303-ban az országot három vonal mentén osztották fel , és között. A három ország 100 éven át ellenségesen állt szemben egymással. A harcok gyengítették az uralkodó erejét, így a nemesség erősíthette hatalmi pozícióit. 1404-ben erős nemesi szövetségek alakultak. A hercegi hatalmat tovább gyengítette, hogy uradalmaik nyersanyagokban szegények voltak, és az elsősorban földművelésből élő lakosság nem tudott nagy mértékű adókat biztosítani. Ezzel szemben a hercegség Hanza-városok közelében lévő uradalmai komoly nyersanyagforrásokkal rendelkeztek, melyek között elsősorban a hajóépítésben fontos szerepet játszó fakitermelésnek jutott döntő szerep. A Hercegség a 14. században megépülő befejezése után Lübeck Hanza-város befolyása alá került. Utóbbi 1359-ben meg is vette a Szász-Lauenburgi Hercegségtől Mölln városát és környékét, majd 1370-ben . A hercegség a 15. században megpróbálta a lübecki nyomást feloldani, de a lübecki és hamburgi részről érkező katonai nyomás, melyet az 1420-as zárt le, véget vetett ez irányú törekvéseinek. Azt azonban sikerült kiharcolniuk, hogy Bergedorf közös fennhatóság alá kerüljön. Az 1314-es kettős német királyválasztáson Szász-Lauenburg szövetségben állt a brandenburgi és kölni választóval, az 1329-es királyválasztásból azonban külső nyomásra kimaradt. Az Wittenbergi ágának 1422-es kihalásakor a szász-lauenburgi herceg megpróbálta okirathamisítással megszerezni a dinasztia uradalmait. Ehhez a pápa és a Bázeli Tanács segítségét is felkérte, azonban törekvéseik eredmény nélkül maradtak. A szász-lauenburgi hercegek hatalmukat kis mértékben ki tudták terjeszteni az brémai, hildesheimi, lübecki, mindeni és verdeni püspökségek megszállásával, de befolyásuknak továbbra is ellenállt Holstein és a Welf-család. (hu)
- A felosztásakor 1296-ban az egyik létrejött nagy hercegi uradalom az Elba két partján elhelyezkedő, töredezett hercegség, a Szász-Lauenburgi Hercegség volt, mely meg tudta őrizni függetlenségét a holsteini és schwerini uralkodók hatalmi törekvéseivel szemben. 1303-ban az országot három vonal mentén osztották fel , és között. A három ország 100 éven át ellenségesen állt szemben egymással. A harcok gyengítették az uralkodó erejét, így a nemesség erősíthette hatalmi pozícióit. 1404-ben erős nemesi szövetségek alakultak. A hercegi hatalmat tovább gyengítette, hogy uradalmaik nyersanyagokban szegények voltak, és az elsősorban földművelésből élő lakosság nem tudott nagy mértékű adókat biztosítani. Ezzel szemben a hercegség Hanza-városok közelében lévő uradalmai komoly nyersanyagforrásokkal rendelkeztek, melyek között elsősorban a hajóépítésben fontos szerepet játszó fakitermelésnek jutott döntő szerep. A Hercegség a 14. században megépülő befejezése után Lübeck Hanza-város befolyása alá került. Utóbbi 1359-ben meg is vette a Szász-Lauenburgi Hercegségtől Mölln városát és környékét, majd 1370-ben . A hercegség a 15. században megpróbálta a lübecki nyomást feloldani, de a lübecki és hamburgi részről érkező katonai nyomás, melyet az 1420-as zárt le, véget vetett ez irányú törekvéseinek. Azt azonban sikerült kiharcolniuk, hogy Bergedorf közös fennhatóság alá kerüljön. Az 1314-es kettős német királyválasztáson Szász-Lauenburg szövetségben állt a brandenburgi és kölni választóval, az 1329-es királyválasztásból azonban külső nyomásra kimaradt. Az Wittenbergi ágának 1422-es kihalásakor a szász-lauenburgi herceg megpróbálta okirathamisítással megszerezni a dinasztia uradalmait. Ehhez a pápa és a Bázeli Tanács segítségét is felkérte, azonban törekvéseik eredmény nélkül maradtak. A szász-lauenburgi hercegek hatalmukat kis mértékben ki tudták terjeszteni az brémai, hildesheimi, lübecki, mindeni és verdeni püspökségek megszállásával, de befolyásuknak továbbra is ellenállt Holstein és a Welf-család. (hu)
|
