| dbo:abstract
|
- Székely András (Tatabánya, 1909. március 5. – Ukrajna, 1943.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, vízilabdázó. 1923-tól a Tatabányai Bányász úszója, 1929-től az (Ferencvárosi Torna Club) úszója, egyúttal a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club) vízilabdázója volt. 1930-tól 1934-ig szerepelt a magyar úszóválogatottban. Az 1932. évi nyári olimpiai játékokon a Wanié András, Szabados László, Székely András, Bárány István összeállítású, 4×200 méteres gyorsváltó tagjaként harmadik helyezést ért el. Előzőleg az 1931. évi párizsi Európa-bajnokságon ugyanezzel a váltóval bajnoki címet nyert. Az 1930. évi darmstadti és az 1933. évi torinói főiskolai világbajnokságokon összesen nyolc érmet, öt arany-, két ezüst- és egy bronzérmet szerzett, közülük az egyik ezüstérmet a magyar vízilabdacsapat tagjaként. Az aktív sportolást 1936-ban fejezte be. Az 1936. évi olimpián már nem vett részt. 1943 elején munkaszolgálatosként vesztette életét. Halálának pontos körülményei ismeretlenek. (hu)
- Székely András (Tatabánya, 1909. március 5. – Ukrajna, 1943.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, vízilabdázó. 1923-tól a Tatabányai Bányász úszója, 1929-től az (Ferencvárosi Torna Club) úszója, egyúttal a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club) vízilabdázója volt. 1930-tól 1934-ig szerepelt a magyar úszóválogatottban. Az 1932. évi nyári olimpiai játékokon a Wanié András, Szabados László, Székely András, Bárány István összeállítású, 4×200 méteres gyorsváltó tagjaként harmadik helyezést ért el. Előzőleg az 1931. évi párizsi Európa-bajnokságon ugyanezzel a váltóval bajnoki címet nyert. Az 1930. évi darmstadti és az 1933. évi torinói főiskolai világbajnokságokon összesen nyolc érmet, öt arany-, két ezüst- és egy bronzérmet szerzett, közülük az egyik ezüstérmet a magyar vízilabdacsapat tagjaként. Az aktív sportolást 1936-ban fejezte be. Az 1936. évi olimpián már nem vett részt. 1943 elején munkaszolgálatosként vesztette életét. Halálának pontos körülményei ismeretlenek. (hu)
|
