| dbo:abstract
|
- Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a lexémákat tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hányféle szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt:
* külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik),
* külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké),
* külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól,
* külön vesszük-e az egyes szavak szuppletív (más tőalakú) származékait,
* beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek,
* hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. (hu)
- Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a lexémákat tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hányféle szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.) Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt:
* külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik),
* külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké),
* külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól,
* külön vesszük-e az egyes szavak szuppletív (más tőalakú) származékait,
* beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek,
* hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó). Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet. (hu)
|
