| dbo:abstract
|
- A szórványmagyarság a magyarságnak az a része, ami távol él a nagyobb magyar közösségektől, ezért tagjai a többi magyarnál jobban ki vannak szolgáltatva a többségi nemzetnek. Számarányuk nem éri el a 20%-ot, így a törvények nem biztosítják nyelvük hivatalos használatát. Sokszor nincsenek saját intézményeik, iskolájuk, médiájuk, anyanyelvi istentiszteletük sem. Tudósaikat, művészeiket általában nem magyarként, hanem magyar származásúként emlegetik. Sokan közülük menekültek, bevándorlók, de a szomszéd országok tömbmagyarságának szélét az utódállamok közigazgatásilag leválasztották, így az ott élő magyarok is szórványhelyzetbe kerültek. Habár létszámuk összesen eléri a 2 milliót, sokáig minden külső támogatás nélkül kellett szembenézniük a beolvadással. Sok közösség már eltűnőben van, vagy már csak tudatában magyar: a szórvány fele már nem beszéli, vagy idegen nyelv módjára tanulja a magyar nyelvet. Azóta már a magyar cserkészet, a közmédia is intézményileg támogatja őket. A cserkészet találkozókat szervez, ahol a több különböző országból származó cserkészek magyarul beszélhetnek egymással, így a nyelv megőrzését is segítik. A közmédiában a Duna Televízió magyar műsorokat közvetít nekik, amik műholdon is foghatók. Hasznosak lehetnek az Interneten levő magyar nyelvi anyagok is. De nemcsak a nyelv, hanem a kultúra más elemei, így a népművészet, a néptánc és népzene is segítheti a szorosabb kötődést a nemzethez, különösen a már csak származásukban, tudatukban magyarok között, akik már nem beszélik a nyelvet. A kultúra megőrzését szolgálja a . Felvetődött már az intézményrendszer megteremtése világszerte, és legalább vasárnapi iskolákat létrehozni a magyar kultúra továbbadására. (hu)
- A szórványmagyarság a magyarságnak az a része, ami távol él a nagyobb magyar közösségektől, ezért tagjai a többi magyarnál jobban ki vannak szolgáltatva a többségi nemzetnek. Számarányuk nem éri el a 20%-ot, így a törvények nem biztosítják nyelvük hivatalos használatát. Sokszor nincsenek saját intézményeik, iskolájuk, médiájuk, anyanyelvi istentiszteletük sem. Tudósaikat, művészeiket általában nem magyarként, hanem magyar származásúként emlegetik. Sokan közülük menekültek, bevándorlók, de a szomszéd országok tömbmagyarságának szélét az utódállamok közigazgatásilag leválasztották, így az ott élő magyarok is szórványhelyzetbe kerültek. Habár létszámuk összesen eléri a 2 milliót, sokáig minden külső támogatás nélkül kellett szembenézniük a beolvadással. Sok közösség már eltűnőben van, vagy már csak tudatában magyar: a szórvány fele már nem beszéli, vagy idegen nyelv módjára tanulja a magyar nyelvet. Azóta már a magyar cserkészet, a közmédia is intézményileg támogatja őket. A cserkészet találkozókat szervez, ahol a több különböző országból származó cserkészek magyarul beszélhetnek egymással, így a nyelv megőrzését is segítik. A közmédiában a Duna Televízió magyar műsorokat közvetít nekik, amik műholdon is foghatók. Hasznosak lehetnek az Interneten levő magyar nyelvi anyagok is. De nemcsak a nyelv, hanem a kultúra más elemei, így a népművészet, a néptánc és népzene is segítheti a szorosabb kötődést a nemzethez, különösen a már csak származásukban, tudatukban magyarok között, akik már nem beszélik a nyelvet. A kultúra megőrzését szolgálja a . Felvetődött már az intézményrendszer megteremtése világszerte, és legalább vasárnapi iskolákat létrehozni a magyar kultúra továbbadására. (hu)
|
