| dbo:abstract
|
- A magyar nyelvészetben a szóösszerántás a tudatos szóalkotás egyik módja. Lengyel 2000 a szóösszevonás egyik fajtájának tartja, ennek másik típusa, a szóalakvegyülés mellett, és mindhármat a mozaikszó-alkotás nagyobb kategóriájába sorolja. Ezzel szemben Cs. Nagy 2007 a szóösszerántást a szóalakvegyülés (amelyet „szóvegyülés”-nek nevez) egyik fajtájának tekinti, és ezt nem sorolja a mozaikszó-alkotás kategóriájába. Mindkét szerző szóösszerántáson új szó alkotását érti két egymástól eltérő jelentésű szóból úgy, hogy az egyik első része a másik végső részével egyesül. Esetleg az egyik vagy a másik összetevő egész szó. A szó(alak)vegyülés abban különbözik tőle, hogy hasonló jelentésű szavak első, illetve végső részéből történik a szóalkotás (pl. csokor + bokréta → csokréta), a szóösszevonás pedig az előbbi kettőtől abban, hogy egy szószerkezethez tartozó két vagy több egyszerű szó, illetve összetett szó tagja első részének az összetevéséből áll, pl. Mozgókép-forgalmazási Rt. → Mokép. A szóösszerántásra a francia neylvészetben leggyakrabban a mot-valise (szó szerint ’bőröndszó’) terminust használják, e helyett a mot-portemanteau (szó szerint ’ruhaakasztós koffer-szó’) terminust, és ezeken kívül a mot composé par télescopage ’ütközéssel összetett szó’-nak vagy amalgame lexical ’lexikai keverék’-nek nevezik. Ezek fogalma megfelel a fenti meghatározásnak. Az angol nyelvű nyelvészetben a szóösszerántásnak a portmanteau vagy a blend ’keverék’, amalgam ’keverék’, fusion ’fúzió’, hybrid ’hibrid’ vagy telescoped word ’ütközéssel keletkezett szó’ a neve. Egyes szerzők olyan szavakat is idesorolnak, amelyeket szavak kezdeti részleteiből alkotnak, pl. Interpol (← International Criminal Police Organization), tehát azt is, amit a magyar nyelvészetben szóösszevonásnak neveznek. A szóösszerántásban olykor mindkét szóból egy beszédhangnál nagyobb részletet használnak fel, máskor az egyikből csak egy hang marad meg, megint máskor az egyik egészét hagyják meg, és a másik egy vagy több hangból áll. Egyes esetekben az első összetevő vége és a második eleje közös. Egyébként a kérdéses szavak olykor egyazon szószerkezet tagjai. Szóösszerántásnak tekintik a haplológiát is, amikor szavak határán történik. Egymást követő azonos vagy hasonló beszédhangok vagy hangcsoportok közül az egyiknek a kivetése. Így jöttek létre a francia tragi-comédie és tragi-comique, miután szóösszetétel útján megalkották a tragico-comédie, illetve tragico-comique szavakat. Ezekeket aztán több nyelv is átvette, pl. (magyarul) tragikomédia, tragikomikus. (hu)
- A magyar nyelvészetben a szóösszerántás a tudatos szóalkotás egyik módja. Lengyel 2000 a szóösszevonás egyik fajtájának tartja, ennek másik típusa, a szóalakvegyülés mellett, és mindhármat a mozaikszó-alkotás nagyobb kategóriájába sorolja. Ezzel szemben Cs. Nagy 2007 a szóösszerántást a szóalakvegyülés (amelyet „szóvegyülés”-nek nevez) egyik fajtájának tekinti, és ezt nem sorolja a mozaikszó-alkotás kategóriájába. Mindkét szerző szóösszerántáson új szó alkotását érti két egymástól eltérő jelentésű szóból úgy, hogy az egyik első része a másik végső részével egyesül. Esetleg az egyik vagy a másik összetevő egész szó. A szó(alak)vegyülés abban különbözik tőle, hogy hasonló jelentésű szavak első, illetve végső részéből történik a szóalkotás (pl. csokor + bokréta → csokréta), a szóösszevonás pedig az előbbi kettőtől abban, hogy egy szószerkezethez tartozó két vagy több egyszerű szó, illetve összetett szó tagja első részének az összetevéséből áll, pl. Mozgókép-forgalmazási Rt. → Mokép. A szóösszerántásra a francia neylvészetben leggyakrabban a mot-valise (szó szerint ’bőröndszó’) terminust használják, e helyett a mot-portemanteau (szó szerint ’ruhaakasztós koffer-szó’) terminust, és ezeken kívül a mot composé par télescopage ’ütközéssel összetett szó’-nak vagy amalgame lexical ’lexikai keverék’-nek nevezik. Ezek fogalma megfelel a fenti meghatározásnak. Az angol nyelvű nyelvészetben a szóösszerántásnak a portmanteau vagy a blend ’keverék’, amalgam ’keverék’, fusion ’fúzió’, hybrid ’hibrid’ vagy telescoped word ’ütközéssel keletkezett szó’ a neve. Egyes szerzők olyan szavakat is idesorolnak, amelyeket szavak kezdeti részleteiből alkotnak, pl. Interpol (← International Criminal Police Organization), tehát azt is, amit a magyar nyelvészetben szóösszevonásnak neveznek. A szóösszerántásban olykor mindkét szóból egy beszédhangnál nagyobb részletet használnak fel, máskor az egyikből csak egy hang marad meg, megint máskor az egyik egészét hagyják meg, és a másik egy vagy több hangból áll. Egyes esetekben az első összetevő vége és a második eleje közös. Egyébként a kérdéses szavak olykor egyazon szószerkezet tagjai. Szóösszerántásnak tekintik a haplológiát is, amikor szavak határán történik. Egymást követő azonos vagy hasonló beszédhangok vagy hangcsoportok közül az egyiknek a kivetése. Így jöttek létre a francia tragi-comédie és tragi-comique, miután szóösszetétel útján megalkották a tragico-comédie, illetve tragico-comique szavakat. Ezekeket aztán több nyelv is átvette, pl. (magyarul) tragikomédia, tragikomikus. (hu)
|
