| dbo:abstract
|
- A trigonometrikus függvények vagy szögfüggvények eredetileg egy derékszögű háromszög egy szöge és két oldalának hányadosa közötti összefüggést írják le (innen nyerték magyar és latin nevüket is). A szögfüggvények fontosak többek között a geometriai számításoknál, különféle mozgások (harmonikus rezgőmozgás, körmozgás) és a periodikus jelenségek leírásánál, és a műszaki élet számtalan területén. A szögfüggvények a derékszögű háromszög két oldalának hányadosa és a szög összefüggésén kívül az egységsugarú körben tekintett -végpontok metszeteivel (vetületeivel, koordinátáival) is definiálhatók. Ez utóbbi definíció már 90°, azaz π/2-nél nagyobb, sőt, negatív (mindent összevéve, tetszőleges valós) argumentumokra is működik. A matematikai analízis eredményei szerint a szögfüggvények végtelen sorként vagy bizonyos differenciálegyenletek megoldásaként is meghatározhatóak. Ily módon már komplex számokra is értelmezhetőek. Mindezeket alább bemutatjuk. Hagyományosan hat fontos szögfüggvény alakult ki (ezek közül négyet használnak gyakrabban, de csak kettő tekinthető igazán alapvetőnek, a többi ezekből racionális műveletekkel kapható), melyeket az alábbi táblázat tartalmaz. A korai függvénytáblák más szögfüggvényeket is használtak, ilyen például a verszinusz (1 ‒ cos θ) és az exszekáns (sec θ ‒ 1), de ezeket manapság aligha használják. A szögfüggvények általánosíthatók más γ alapszögekre is. Ezek definiálhatók γ szögű háromszög, és ferdeszögű koordináta-rendszer segítségével is, ahol az egységvektorok hajlásszöge π-γ. Eszerint a γ alapszög még további általánosítás esetén sem lehet π egész számú többszöröse. (hu)
- A trigonometrikus függvények vagy szögfüggvények eredetileg egy derékszögű háromszög egy szöge és két oldalának hányadosa közötti összefüggést írják le (innen nyerték magyar és latin nevüket is). A szögfüggvények fontosak többek között a geometriai számításoknál, különféle mozgások (harmonikus rezgőmozgás, körmozgás) és a periodikus jelenségek leírásánál, és a műszaki élet számtalan területén. A szögfüggvények a derékszögű háromszög két oldalának hányadosa és a szög összefüggésén kívül az egységsugarú körben tekintett -végpontok metszeteivel (vetületeivel, koordinátáival) is definiálhatók. Ez utóbbi definíció már 90°, azaz π/2-nél nagyobb, sőt, negatív (mindent összevéve, tetszőleges valós) argumentumokra is működik. A matematikai analízis eredményei szerint a szögfüggvények végtelen sorként vagy bizonyos differenciálegyenletek megoldásaként is meghatározhatóak. Ily módon már komplex számokra is értelmezhetőek. Mindezeket alább bemutatjuk. Hagyományosan hat fontos szögfüggvény alakult ki (ezek közül négyet használnak gyakrabban, de csak kettő tekinthető igazán alapvetőnek, a többi ezekből racionális műveletekkel kapható), melyeket az alábbi táblázat tartalmaz. A korai függvénytáblák más szögfüggvényeket is használtak, ilyen például a verszinusz (1 ‒ cos θ) és az exszekáns (sec θ ‒ 1), de ezeket manapság aligha használják. A szögfüggvények általánosíthatók más γ alapszögekre is. Ezek definiálhatók γ szögű háromszög, és ferdeszögű koordináta-rendszer segítségével is, ahol az egységvektorok hajlásszöge π-γ. Eszerint a γ alapszög még további általánosítás esetén sem lehet π egész számú többszöröse. (hu)
|
