| dbo:abstract
|
- A szövegfájl vagy .txt (Text fájl) az informatikában legelterjedtebb, legalapvetőbb, formázást nem tartalmazó, szöveges dokumentumformátum. Sorokba rendezett szöveget tartalmaz, a sorok végét általában (soremelés, illetve soremelés és kocsi vissza) vezérlőkarakterek jelzik. A szövegfájl végét gyakran (End-of-file, EOF) jelöli. A szövegfájl kifejezés konténerformátumra utal, a („sima szöveges fájl”) a tartalomra utal. A szövegfájlok lehetnek sima szöveges fájlok, de ez nem szükségszerű. Általánosan a számítógép fájljai két csoportra oszthatók: szövegfájlok és .A szövegfájlok a bináris állományokkal ellentétben speciális programok nélkül is olvashatók, és szövegszerkesztőben megtekinthetők és szerkeszthetők, például a Notepaddal Windowson és vi-vel Linuxon. A fájlok felosztása azonban nem mindig egyértelmű. A fájlban használható jeleket a határozza meg. A leggyakoribbak az ASCII és az , ami a Unicode-nak felel meg. A használt jeleket a szöveg emberi vagy formális nyelve (programozási vagy leírónyelv) is meghatározza. Ha a szövegfájl tartalmának feldolgozása nem igényel további feldolgozást, vagy egy speciális jelölésrendszer ismeretét, akkor a szöveget újra plain textnek nevezik. Ha a szövegfájl meghatározott notációt követel, mint például a HTML fájlok, szintén megtekinthetők és szerkeszthetők egyszerű szövegszerkesztőkkel, bár a legtöbb szövegszerkesztő ismer szintaktikai kiemelést vagy automatikus formázást. A köznyelv szövegfájlnak nevez minden olyan fájlt, amelyek olvasható szöveget tárolnak. Az ismert szöveg- és programok a szöveg mellett még sok más információt, formázást, oldalméretet, szerkezeti tagolást, betűtípust, képeket és más metaadatokat tartalmaznak. Ezek összetett szerkezetűek, és a fenti értelemben nem szövegfájlok, hanem binárisak, és nem olvashatók speciális programok nélkül. (hu)
- A szövegfájl vagy .txt (Text fájl) az informatikában legelterjedtebb, legalapvetőbb, formázást nem tartalmazó, szöveges dokumentumformátum. Sorokba rendezett szöveget tartalmaz, a sorok végét általában (soremelés, illetve soremelés és kocsi vissza) vezérlőkarakterek jelzik. A szövegfájl végét gyakran (End-of-file, EOF) jelöli. A szövegfájl kifejezés konténerformátumra utal, a („sima szöveges fájl”) a tartalomra utal. A szövegfájlok lehetnek sima szöveges fájlok, de ez nem szükségszerű. Általánosan a számítógép fájljai két csoportra oszthatók: szövegfájlok és .A szövegfájlok a bináris állományokkal ellentétben speciális programok nélkül is olvashatók, és szövegszerkesztőben megtekinthetők és szerkeszthetők, például a Notepaddal Windowson és vi-vel Linuxon. A fájlok felosztása azonban nem mindig egyértelmű. A fájlban használható jeleket a határozza meg. A leggyakoribbak az ASCII és az , ami a Unicode-nak felel meg. A használt jeleket a szöveg emberi vagy formális nyelve (programozási vagy leírónyelv) is meghatározza. Ha a szövegfájl tartalmának feldolgozása nem igényel további feldolgozást, vagy egy speciális jelölésrendszer ismeretét, akkor a szöveget újra plain textnek nevezik. Ha a szövegfájl meghatározott notációt követel, mint például a HTML fájlok, szintén megtekinthetők és szerkeszthetők egyszerű szövegszerkesztőkkel, bár a legtöbb szövegszerkesztő ismer szintaktikai kiemelést vagy automatikus formázást. A köznyelv szövegfájlnak nevez minden olyan fájlt, amelyek olvasható szöveget tárolnak. Az ismert szöveg- és programok a szöveg mellett még sok más információt, formázást, oldalméretet, szerkezeti tagolást, betűtípust, képeket és más metaadatokat tartalmaznak. Ezek összetett szerkezetűek, és a fenti értelemben nem szövegfájlok, hanem binárisak, és nem olvashatók speciális programok nélkül. (hu)
|
