| dbo:abstract
|
- A török elleni szövetségesek azok az országok voltak, akik az 1526 és 1699 közötti magyarországi oszmán-török háborúkban részt vettek. A konfliktus több mint százhetven esztendeje majdnem minden európai állam részt vett, nemcsak mint effektív hadviselő fél. Az 1683-tól 1699-ig tartó török kiűzésekor a kontinens legtöbb feléből érkeztek önkéntesek (köztük több reguláris ezred) mint például Svédországból, Angliából, vagy Hollandiából, melyek ténylegesen nem álltak hadban az Oszmán Birodalommal. A török ellen szövetségbe tömörülő államokat gyakran említik Szent Liga néven. A török elleni háborúk idején többször is alakult ilyen csoportosulás:
* 1571-ben V. Piusz pápa szervezésében (Szent Liga (1571),
* 1593-ban VIII. Kelemen pápa ösztökélésre (Szent Liga (1593), majd
* 1684-ben XI. Ince pápa szervezésében (Szent Liga (1684). Ez utóbbi szövetség valósította meg a török kiűzését Magyarországról, Erdélyből és a Balkán északi szláv vidékeiről. (hu)
- A török elleni szövetségesek azok az országok voltak, akik az 1526 és 1699 közötti magyarországi oszmán-török háborúkban részt vettek. A konfliktus több mint százhetven esztendeje majdnem minden európai állam részt vett, nemcsak mint effektív hadviselő fél. Az 1683-tól 1699-ig tartó török kiűzésekor a kontinens legtöbb feléből érkeztek önkéntesek (köztük több reguláris ezred) mint például Svédországból, Angliából, vagy Hollandiából, melyek ténylegesen nem álltak hadban az Oszmán Birodalommal. A török ellen szövetségbe tömörülő államokat gyakran említik Szent Liga néven. A török elleni háborúk idején többször is alakult ilyen csoportosulás:
* 1571-ben V. Piusz pápa szervezésében (Szent Liga (1571),
* 1593-ban VIII. Kelemen pápa ösztökélésre (Szent Liga (1593), majd
* 1684-ben XI. Ince pápa szervezésében (Szent Liga (1684). Ez utóbbi szövetség valósította meg a török kiűzését Magyarországról, Erdélyből és a Balkán északi szláv vidékeiről. (hu)
|
