dbo:abstract
|
- A születésnap-paradoxon az a jelenség, miszerint megdöbbentően nagy az elméleti valószínűsége annak, hogy viszonylag kevés, egy szobában tartózkodó személy közül lesz kettő, akiknek a születésnapja azonos hónap azonos sorszámú napjára esik. Pl. ha egy szobában 23-an vannak, akkor valamivel több mint 50% az elméletileg számított esélye annak, hogy legalább kettőjüknek ugyanarra a napra esik a születésnapja. Ha legalább 58 ember van a szobában, ugyanennek a valószínűsége több mint 99%. Ez nem abban az értelemben paradoxon, hogy logikai ellentmondásra jutunk, hanem abban, hogy ellentmond az intuíció által sugalltaknak, a legtöbb ember ugyanis 50%-nál lényegesen alacsonyabbra becsüli a fenti esemény valószínűségét. A probléma és első alapos vizsgálata valószínűsíthetően ered. „Elméletileg számítotton” azt értjük, hogy a számítás során feltételezzük, hogy egy ember azonos statisztikai eséllyel születik az év bármely hónapjának bármely napján, amely hipotézis egyébként valójában hamis. (Pl. az Egyesült Államokban a Harvard kutatójának adatai szerint hetvenes és kilencvenes évek közt eltelt időben szeptember 16-án született abszolút értelemben [nem átlagosan] a legtöbb csecsemő.) Ez azonban a számított eredmény józan észt meglepő voltát nem érintő körülmény (nem ezen rejtett feltétel miatt lesz az eredmény paradox). (hu)
- A születésnap-paradoxon az a jelenség, miszerint megdöbbentően nagy az elméleti valószínűsége annak, hogy viszonylag kevés, egy szobában tartózkodó személy közül lesz kettő, akiknek a születésnapja azonos hónap azonos sorszámú napjára esik. Pl. ha egy szobában 23-an vannak, akkor valamivel több mint 50% az elméletileg számított esélye annak, hogy legalább kettőjüknek ugyanarra a napra esik a születésnapja. Ha legalább 58 ember van a szobában, ugyanennek a valószínűsége több mint 99%. Ez nem abban az értelemben paradoxon, hogy logikai ellentmondásra jutunk, hanem abban, hogy ellentmond az intuíció által sugalltaknak, a legtöbb ember ugyanis 50%-nál lényegesen alacsonyabbra becsüli a fenti esemény valószínűségét. A probléma és első alapos vizsgálata valószínűsíthetően ered. „Elméletileg számítotton” azt értjük, hogy a számítás során feltételezzük, hogy egy ember azonos statisztikai eséllyel születik az év bármely hónapjának bármely napján, amely hipotézis egyébként valójában hamis. (Pl. az Egyesült Államokban a Harvard kutatójának adatai szerint hetvenes és kilencvenes évek közt eltelt időben szeptember 16-án született abszolút értelemben [nem átlagosan] a legtöbb csecsemő.) Ez azonban a számított eredmény józan észt meglepő voltát nem érintő körülmény (nem ezen rejtett feltétel miatt lesz az eredmény paradox). (hu)
|