| dbo:abstract
|
- A születésszabályozás, más néven fogamzásgátlás vagy termékenység-szabályozás alatt a terhesség bekövetkezését megakadályozó eszközöket és módszereket kell érteni. A születésszabályozás tervezését, biztosítását és alkalmazását családtervezésnek nevezik. A biztonságos szex, azaz a férfi vagy női óvszer használata egyúttal a szexuális úton terjedő fertőzések megelőzését is szolgálja. Ősidők óta alkalmaznak különböző születésszabályozási módszereket, de az eredményes és biztonságos fogamzásgátlás csak a 20. században vált elérhetővé. A leghatékonyabb fogamzásgátló módszerek közé tartozik a sterilizálás, és ezt követi egy sor , vagyis , , és . A kevésbé eredményes módszerek közé tartoznak a vagy mechanikus fogamzásgátló eszközök, például az óvszerek, pesszáriumok és , valamint a termékenység-tudatos módszerek. A legkevésbé eredményes módszer a spermicidek használata és az ejakuláció előtt . A sterilizálás vagy művi meddővé tétel, jóllehet rendkívül eredményes, általában nem visszafordítható folyamat; minden más módszer hatásai a használat beszüntetését követően azonnal visszafordíthatók. A sürgősségi fogamzásgátlás a védekezés nélküli közösülést követő néhány napon belül meg tudja akadályozni a teherbeesést. Egyesek a is a születésszabályozás egyik módjának tekintik. Serdülőkorban a terhesség lényegesen nagyobb kockázatokkal jár. Az átfogó és a fogamzásgátlóhoz való hozzájutás csökkentheti e korcsoportban a nem kívánt terhességek számát. Bár a fiatalok a születésszabályozás összes módját alkalmazhatják, a , mint például az implantátumok, a méhen belüli fogamzásgátlók vagy a hüvelygyűrűk különösen eredményesek a kamaszkori terhesség valószínűségének csökkentésében. A szülést követően a gyermekét nem kizárólag szoptatással tápláló nő akár 4–6 héten belül újra teherbe eshet. Egyes fogamzásgátló módszereket a szülés után azonnal lehet alkalmazni, míg másoknál akár hat hónapot is várni kell. Szoptató anyák esetében előnyösebb a kizárólag progesztogéntartalmú fogamzásgátló módszerek alkalmazása a kombinált fogamzásgátló tablettákkal szemben. A menopauzát elért nőknél ajánlott, hogy a születésszabályozási módszert a legutolsó menzeszt követően még egy évig alkalmazzák. A fejlődő országokban mintegy 222 millió nő kívánja elkerülni a teherbeesést, mégsem jutnak hozzá a modern fogamzásgátló módszerekhez. A két terhesség között eltelt idő meghosszabbításával a születésszabályozásnak köszönhetően javulhatnak a felnőtt nők szülési körülményei és gyermekeik túlélési esélye is. A fejlődő országokban a nők keresete, vagyona, testtömegindexe, valamint gyermekeik iskolai lehetőségei és egészsége egyaránt javulhat a fogamzásgátláshoz való hozzáférés biztosításával. A túlnépesedéssel küzdő országokban a születésszabályozás hozzájárul a gazdasági növekedéshez, hiszen kevesebb lesz az eltartott gyermek, több nő vesz részt a munkaerőpiacon, és csökken a szűkös erőforrások felhasználása. Magyarországon ezzel szemben a születésszám visszaesése a jellemző, ami az 1950-es évek eleje óta tart, és 2011-re 90 ezer fő alá, soha addig nem látott mélységbe zuhant. Mindezek mellett a magyarországi terhességeknek csak a 68%-a kívánt terhesség. Magas emiatt az abortuszok száma, amely ugyan 1990-hez képest húsz év alatt a felére csökkent, de a további csökkentés érdekében kiemelten kell kezelni a fiatalok felvilágosítását és a születésszabályozási módszerek megismertetését. (hu)
- A születésszabályozás, más néven fogamzásgátlás vagy termékenység-szabályozás alatt a terhesség bekövetkezését megakadályozó eszközöket és módszereket kell érteni. A születésszabályozás tervezését, biztosítását és alkalmazását családtervezésnek nevezik. A biztonságos szex, azaz a férfi vagy női óvszer használata egyúttal a szexuális úton terjedő fertőzések megelőzését is szolgálja. Ősidők óta alkalmaznak különböző születésszabályozási módszereket, de az eredményes és biztonságos fogamzásgátlás csak a 20. században vált elérhetővé. A leghatékonyabb fogamzásgátló módszerek közé tartozik a sterilizálás, és ezt követi egy sor , vagyis , , és . A kevésbé eredményes módszerek közé tartoznak a vagy mechanikus fogamzásgátló eszközök, például az óvszerek, pesszáriumok és , valamint a termékenység-tudatos módszerek. A legkevésbé eredményes módszer a spermicidek használata és az ejakuláció előtt . A sterilizálás vagy művi meddővé tétel, jóllehet rendkívül eredményes, általában nem visszafordítható folyamat; minden más módszer hatásai a használat beszüntetését követően azonnal visszafordíthatók. A sürgősségi fogamzásgátlás a védekezés nélküli közösülést követő néhány napon belül meg tudja akadályozni a teherbeesést. Egyesek a is a születésszabályozás egyik módjának tekintik. Serdülőkorban a terhesség lényegesen nagyobb kockázatokkal jár. Az átfogó és a fogamzásgátlóhoz való hozzájutás csökkentheti e korcsoportban a nem kívánt terhességek számát. Bár a fiatalok a születésszabályozás összes módját alkalmazhatják, a , mint például az implantátumok, a méhen belüli fogamzásgátlók vagy a hüvelygyűrűk különösen eredményesek a kamaszkori terhesség valószínűségének csökkentésében. A szülést követően a gyermekét nem kizárólag szoptatással tápláló nő akár 4–6 héten belül újra teherbe eshet. Egyes fogamzásgátló módszereket a szülés után azonnal lehet alkalmazni, míg másoknál akár hat hónapot is várni kell. Szoptató anyák esetében előnyösebb a kizárólag progesztogéntartalmú fogamzásgátló módszerek alkalmazása a kombinált fogamzásgátló tablettákkal szemben. A menopauzát elért nőknél ajánlott, hogy a születésszabályozási módszert a legutolsó menzeszt követően még egy évig alkalmazzák. A fejlődő országokban mintegy 222 millió nő kívánja elkerülni a teherbeesést, mégsem jutnak hozzá a modern fogamzásgátló módszerekhez. A két terhesség között eltelt idő meghosszabbításával a születésszabályozásnak köszönhetően javulhatnak a felnőtt nők szülési körülményei és gyermekeik túlélési esélye is. A fejlődő országokban a nők keresete, vagyona, testtömegindexe, valamint gyermekeik iskolai lehetőségei és egészsége egyaránt javulhat a fogamzásgátláshoz való hozzáférés biztosításával. A túlnépesedéssel küzdő országokban a születésszabályozás hozzájárul a gazdasági növekedéshez, hiszen kevesebb lesz az eltartott gyermek, több nő vesz részt a munkaerőpiacon, és csökken a szűkös erőforrások felhasználása. Magyarországon ezzel szemben a születésszám visszaesése a jellemző, ami az 1950-es évek eleje óta tart, és 2011-re 90 ezer fő alá, soha addig nem látott mélységbe zuhant. Mindezek mellett a magyarországi terhességeknek csak a 68%-a kívánt terhesség. Magas emiatt az abortuszok száma, amely ugyan 1990-hez képest húsz év alatt a felére csökkent, de a további csökkentés érdekében kiemelten kell kezelni a fiatalok felvilágosítását és a születésszabályozási módszerek megismertetését. (hu)
|
