| dbo:abstract
|
- A prágai Hradzsin tér fölső részének közepén álló Szűz Mária-szobrot hálából állították azért, mert a pestisjárvány Prágának ezt a városrészét elkerülte. A szoborcsoportot 1725–1728 között faragta ki , de a felállított alkotást csak 1736-ban szentelték fel. A háromszög alapú, kettős talapzatra elhelyezett álló és ülő szoboralakok Prága városának védőszentjei, akiknek a városrész polgárai megmenekülésüket köszönték. Az alsó talapzat alakjai: Nepomuki Szent János, Szent Erzsébet, Szent Péter, Szent Norbert, Szent Flórián és Borromeo Szent Károly. A fentiek: Szent Vencel és Szent Adalbert. Az oszlop tetején a Szeplőtelen Szűz Mária alakja áll – ez egy másolat, az eredeti szobor a egyik szép darabja. A szobrász Árpád-házi Szent Erzsébetet díszmagyarban, zsinóros díszítésű ruhában, koronás fővel formálta meg. A díszruhás szent fonott kosárból cipót nyújt egy térdeplő koldusnak. (hu)
- A prágai Hradzsin tér fölső részének közepén álló Szűz Mária-szobrot hálából állították azért, mert a pestisjárvány Prágának ezt a városrészét elkerülte. A szoborcsoportot 1725–1728 között faragta ki , de a felállított alkotást csak 1736-ban szentelték fel. A háromszög alapú, kettős talapzatra elhelyezett álló és ülő szoboralakok Prága városának védőszentjei, akiknek a városrész polgárai megmenekülésüket köszönték. Az alsó talapzat alakjai: Nepomuki Szent János, Szent Erzsébet, Szent Péter, Szent Norbert, Szent Flórián és Borromeo Szent Károly. A fentiek: Szent Vencel és Szent Adalbert. Az oszlop tetején a Szeplőtelen Szűz Mária alakja áll – ez egy másolat, az eredeti szobor a egyik szép darabja. A szobrász Árpád-házi Szent Erzsébetet díszmagyarban, zsinóros díszítésű ruhában, koronás fővel formálta meg. A díszruhás szent fonott kosárból cipót nyújt egy térdeplő koldusnak. (hu)
|
