| dbo:abstract
|
- A sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus) az Agaricomycetes osztályának (Polyporales) rendjébe, ezen belül a (Polyporaceae) családjába tartozó faj. Népies nevein: sárgagéva vagy givagomba fűzfagomba, reves cseresznyefagomba, karélyos tinóru, fűzfatüdő, kénsárga gévagomba. Élő vagy elhalt lombos fákon, ezek vastag ágain telepszik meg; az ártéri erdőkben gyakran jelennek meg. A változatos alakú, lapos, egymás fölött elhelyezkedő termőtestek akár 30–50 cm átmérőjűre is megnőnek. Egy-egy, rendszerint sárga vagy narancssárga, különböző méretűre nőtt, egymás fölött elhelyezkedő, fodros vagy hullámos szélű telepet hoznak létre. Termőrétegük likacsos, húsuk fehér színű. Nyáron érdemes gyűjteni a fiatal, még puha húsú példányokat, mert később a többi taplógombához hasonlóan húsa keménnyé válik. Felhasználják a laskagombához hasonlóan húsok ízesítésére, vagy előfőzést követően húspótló ételként kisüthető, esetleg tojásrántotta készíthető vele. (hu)
- A sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus) az Agaricomycetes osztályának (Polyporales) rendjébe, ezen belül a (Polyporaceae) családjába tartozó faj. Népies nevein: sárgagéva vagy givagomba fűzfagomba, reves cseresznyefagomba, karélyos tinóru, fűzfatüdő, kénsárga gévagomba. Élő vagy elhalt lombos fákon, ezek vastag ágain telepszik meg; az ártéri erdőkben gyakran jelennek meg. A változatos alakú, lapos, egymás fölött elhelyezkedő termőtestek akár 30–50 cm átmérőjűre is megnőnek. Egy-egy, rendszerint sárga vagy narancssárga, különböző méretűre nőtt, egymás fölött elhelyezkedő, fodros vagy hullámos szélű telepet hoznak létre. Termőrétegük likacsos, húsuk fehér színű. Nyáron érdemes gyűjteni a fiatal, még puha húsú példányokat, mert később a többi taplógombához hasonlóan húsa keménnyé válik. Felhasználják a laskagombához hasonlóan húsok ízesítésére, vagy előfőzést követően húspótló ételként kisüthető, esetleg tojásrántotta készíthető vele. (hu)
|
