| dbo:abstract
|
- A sárkányfa vagy sárkányvérfa (Dracaena) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, a spárgafélék (Asparagaceae) családjának Nolinoideae alcsaládjába tartozó növénynemzetség. Neve az ógörög δράκαινα, nőstény sárkány szóból származik, amit az egyes fajainak (valószínűleg leginkább a D. cinnabari-nak) felsértett törzséből kifolyó, megszáradva vörös színű gyantáról kapott. Korábban az agávéfélék családjába, egyes más osztályozások pedig saját családba, a Dracaenaceae-be sorolták. Az APG II rendszerben még a molekuláris genetikai vizsgálatok, illetve az összevont lepellevelek, 6 porzója, kevés magvú bogyótermése alapján a csodabogyófélék (Ruscaceae) családjába sorolták. Mintegy negyven, főként óvilági trópusi cserje vagy fafaj tartozik ide, amelyek közül többet dísznövényként is tartanak. Egyik legismertebb fajuk az Afrika keleti csúcsánál levő Szokotra szigeten növő (D. cinnabari), a másik a Kanári-szigeteken növő kanári sárkányfa (D. draco). Valaha jóformán egybefüggő sárkányfaerdő borította Porto Santo szigetét is, ez azonban a helytelen erdőgazdálkodás eredményeként kipusztult, csak Madeirán maradt meg néhány sárkányfa. Az Arab-tábla félsivatagi tájain él a fűrészes levelű (D. serrulata). A (D. ombet) reliktum fajként az Észak-Afrika keleti részén a Vörös-tengerre néző sziklás hegyvidék lakója. Alkatuk szerint két csoportba oszthatók:
* Az egyik csoportba faméretű fajok tartoznak vaskos törzzsel, merev, széles alapú levelekkel; ezek félsivatagos területeken nőnek, és sárkányfák, üstökösfák néven ismeretesek
* A másik csoportba kisebb, cserjeméretű fajok tartoznak karcsú szárral, hajlékony szalag formájú levelekkel; ezek esőerdők nőnek, és gyakran szobanövényként is tartják őket. (hu)
- A sárkányfa vagy sárkányvérfa (Dracaena) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, a spárgafélék (Asparagaceae) családjának Nolinoideae alcsaládjába tartozó növénynemzetség. Neve az ógörög δράκαινα, nőstény sárkány szóból származik, amit az egyes fajainak (valószínűleg leginkább a D. cinnabari-nak) felsértett törzséből kifolyó, megszáradva vörös színű gyantáról kapott. Korábban az agávéfélék családjába, egyes más osztályozások pedig saját családba, a Dracaenaceae-be sorolták. Az APG II rendszerben még a molekuláris genetikai vizsgálatok, illetve az összevont lepellevelek, 6 porzója, kevés magvú bogyótermése alapján a csodabogyófélék (Ruscaceae) családjába sorolták. Mintegy negyven, főként óvilági trópusi cserje vagy fafaj tartozik ide, amelyek közül többet dísznövényként is tartanak. Egyik legismertebb fajuk az Afrika keleti csúcsánál levő Szokotra szigeten növő (D. cinnabari), a másik a Kanári-szigeteken növő kanári sárkányfa (D. draco). Valaha jóformán egybefüggő sárkányfaerdő borította Porto Santo szigetét is, ez azonban a helytelen erdőgazdálkodás eredményeként kipusztult, csak Madeirán maradt meg néhány sárkányfa. Az Arab-tábla félsivatagi tájain él a fűrészes levelű (D. serrulata). A (D. ombet) reliktum fajként az Észak-Afrika keleti részén a Vörös-tengerre néző sziklás hegyvidék lakója. Alkatuk szerint két csoportba oszthatók:
* Az egyik csoportba faméretű fajok tartoznak vaskos törzzsel, merev, széles alapú levelekkel; ezek félsivatagos területeken nőnek, és sárkányfák, üstökösfák néven ismeretesek
* A másik csoportba kisebb, cserjeméretű fajok tartoznak karcsú szárral, hajlékony szalag formájú levelekkel; ezek esőerdők nőnek, és gyakran szobanövényként is tartják őket. (hu)
|
