| dbo:abstract
|
- A sárkányrepülő a siklórepülő egy típusa.Két fajtája van: vitorlázó sárkányrepülő (gyalogsárkány), és motoros sárkányrepülő. Az eszköz története az ókorig nyúlik vissza, de az első igazi példányt az ötvenes évek közepén tervezte meg Francis Rogallo, a NASA mérnöke, miután az űrhivatal ezzel szerette volna a földre juttatni a leszálló . amerikai technikatörténeti kutató két olyan beszámolót fedezett fel, amelyek szerint 875-ben a mór vegyész és feltaláló az akkor arab ellenőrzés alatt lévő spanyolországi Córdoba mellett sárkányrepülővel repült. Az eseményt angol lovagok mesélték el a élő Eilmer szerzetesnek, aki matematikával és asztrológiával foglalkozott. Egy másik Malmesbury-i szerzetes, William, évekkel később leírta, hogy Eilmer valamikor 1000 és 1010 között a Malmsbury apátság templomának tetejéről próbálkozott a repüléssel, és kb. 200 m távolságot sikerült is repülnie, de végül lezuhant, és eltörte egyik lábát. Magyarországon elsőként a Műszaki Egyetemen kezdtek foglalkozni sárkányrepüléssel, 1973-ban. 1979-ben már sikerült önálló sportágként elismertetni. 1986-ban Gyöngyösön Európa-bajnokságot rendeztek. 1996-ban már Dunaújvároson rendezték meg az első síkvidéki Európa-bajnokságot. 2000 decemberében világrekordot ért el, igaz, akkor már évek óta Ausztráliában edzett. Bertók Attila 2007-ben világbajnok lett. Az ezredforduló után némileg csökkent a sárkányrepülős sport elterjedtsége Magyarországon. A sárkányrepülősök között Gurigaként ismert személy – némi iróniával – egyenesen a sárkányrepülők kihalásáról beszél. „Hazánk lassan teljesen lemarad a fejlődésben, mert a technikai fölénnyel, ami minden technikai sportban anyagi fölényt is jelent, nehéz lépést tartani. Amíg 1997-ben a Cumulus csapata bemutatta a hármas kötelékvontatást egyetlen vontatógéppel, ami a mai napig kuriózum a világ bármelyik fejlett sárkányozó országában, addig mára csak maroknyi elszánt hős marad meg a sárkányos sportban, akinek a magyar viszonyok között nemhogy légtér, már felszállóhely sem jut. És bemutatóinkra nem hogy igény nincs, még engedély sem.” (hu)
- A sárkányrepülő a siklórepülő egy típusa.Két fajtája van: vitorlázó sárkányrepülő (gyalogsárkány), és motoros sárkányrepülő. Az eszköz története az ókorig nyúlik vissza, de az első igazi példányt az ötvenes évek közepén tervezte meg Francis Rogallo, a NASA mérnöke, miután az űrhivatal ezzel szerette volna a földre juttatni a leszálló . amerikai technikatörténeti kutató két olyan beszámolót fedezett fel, amelyek szerint 875-ben a mór vegyész és feltaláló az akkor arab ellenőrzés alatt lévő spanyolországi Córdoba mellett sárkányrepülővel repült. Az eseményt angol lovagok mesélték el a élő Eilmer szerzetesnek, aki matematikával és asztrológiával foglalkozott. Egy másik Malmesbury-i szerzetes, William, évekkel később leírta, hogy Eilmer valamikor 1000 és 1010 között a Malmsbury apátság templomának tetejéről próbálkozott a repüléssel, és kb. 200 m távolságot sikerült is repülnie, de végül lezuhant, és eltörte egyik lábát. Magyarországon elsőként a Műszaki Egyetemen kezdtek foglalkozni sárkányrepüléssel, 1973-ban. 1979-ben már sikerült önálló sportágként elismertetni. 1986-ban Gyöngyösön Európa-bajnokságot rendeztek. 1996-ban már Dunaújvároson rendezték meg az első síkvidéki Európa-bajnokságot. 2000 decemberében világrekordot ért el, igaz, akkor már évek óta Ausztráliában edzett. Bertók Attila 2007-ben világbajnok lett. Az ezredforduló után némileg csökkent a sárkányrepülős sport elterjedtsége Magyarországon. A sárkányrepülősök között Gurigaként ismert személy – némi iróniával – egyenesen a sárkányrepülők kihalásáról beszél. „Hazánk lassan teljesen lemarad a fejlődésben, mert a technikai fölénnyel, ami minden technikai sportban anyagi fölényt is jelent, nehéz lépést tartani. Amíg 1997-ben a Cumulus csapata bemutatta a hármas kötelékvontatást egyetlen vontatógéppel, ami a mai napig kuriózum a világ bármelyik fejlett sárkányozó országában, addig mára csak maroknyi elszánt hős marad meg a sárkányos sportban, akinek a magyar viszonyok között nemhogy légtér, már felszállóhely sem jut. És bemutatóinkra nem hogy igény nincs, még engedély sem.” (hu)
|
