| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A kolozsvári Sétatér (románul Parcul Central) a város központjában, a Kis-Szamos partján elterülő park, amely a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-s-B-07243 sorszámon szerepel. Területe mintegy 13 hektár. Gesztenyefái több mint száz évesek. A 19. század elején a terület még mocsaras volt, amelyet Hangyás-berek néven ismertek. A városbeliek vadkacsára vadászni jártak ide. 1812-ben a város bérleti szerződést kötött Meleg János szűcsmesterrel, amelyben megengedte neki, hogy a Hangyásberekbek bort, sört, méhsört, égetett szeszt és élelmet áruljon. 1818-19-ben a bérlő hasonló feltételekkel Benigni Éliás mészárosmester volt. 1827. február 1-jétől a báró Jósika Jánosné vezette Jóltevő Asszonyi Egyesület bérbe vette a várostól a Hangyás-berket, hogy ott sétáló helyet létesítsen. 1838. május 1-jén Városi Sétahely-bizottság létesült, mely átvette a Sétatér kialakításának feladatát a Jóltevő Asszonyi Egyesülettől. Az 1830-as évek elején nyílt meg, kezdetben Népkertnek nevezték. 1855-ben megépült a katonai uszoda, amely egyes időpontokban a polgárság számára is nyitva állt. 1860. szeptember 15-étől a Sétatéri Bizottság (elnöke gróf Mikó Imre) gondozta a Sétateret. Ebben az időszakben készítette Kagerbauer Antal a sétatéri tó tervét. 1862-ben alakult meg a Kolozsvári Kereskedelmi Ifjak Dalárdája, melyet , a színház operarészlegének karmestere vezetett. A kórus esténként a sétatéri tó partján énekelt. 1865. szeptember 2-án Haller Károly kezdeményezésére részvénytársasági alapon megalakult a Sétatér-Egylet, amely átvette a városi Sétatéri Bizottságtól a Sétatér rendezését, gondozását, kialakíttatta a sétányokat, kiásatta a tavat, zenepavilont emeltetett. 1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a városban, mely kibérelte a sétatéri tavat, és a szigetére 1877-ben fa korcsolyacsarnokot építtetett. 1873-ban a Sétatéren lövölde épült. 1874. június 13-án nyílt meg a tervei szerint a Sétatér részeként épült favázas nyári színkör (ma ez ad helyet az Állami Magyar Színháznak). 1886-ban a Sétatér Egylet húsz évre kötött szerződése végeztével a Sétatér a város gondozásába került. 1896–1897-ben épült fel a Pákey Lajos tervezte korcsolyapavilon és a kioszk. Szintén 1897-ben készült el a kaszinó előtti szökőkút. A Felsőbb Leányiskola, amelyet igazgatónőjéről De Gerandonak neveztek, 1900-ban költözött a sétatéri új épületbe, amelyet Alpár Ignác tervezett (ma az egyetem kémiai kara található itt). 1912 őszén Janovics Jenő a sétatéri színkörben mozit rendezett be. 1942-1943-ban épült fel a Barabás Miklós Céh műcsarnoka, Kós Károly tervei alapján. 1944-ben a német csapatok Kolozsváron található harckocsijait a Sétatér fái alatt rejtették el a valószínű légitámadások elől. A Sétatéren található Liviu Rebreanu és George Coșbuc szobra, amelyeket az 1960-as évek végén állítottak fel. 2006-ra az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére állítandó emlékművet terveztek a Sétatérre. A résnyire nyitott börtönajtót ábrázoló emlékművet Szakáts Béla temesvári szobrászművész készítette el. Az engedélyek elhúzódása miatt a felavatásra csak 2009. október 29-én került sor. (hu)
- A kolozsvári Sétatér (románul Parcul Central) a város központjában, a Kis-Szamos partján elterülő park, amely a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-s-B-07243 sorszámon szerepel. Területe mintegy 13 hektár. Gesztenyefái több mint száz évesek. A 19. század elején a terület még mocsaras volt, amelyet Hangyás-berek néven ismertek. A városbeliek vadkacsára vadászni jártak ide. 1812-ben a város bérleti szerződést kötött Meleg János szűcsmesterrel, amelyben megengedte neki, hogy a Hangyásberekbek bort, sört, méhsört, égetett szeszt és élelmet áruljon. 1818-19-ben a bérlő hasonló feltételekkel Benigni Éliás mészárosmester volt. 1827. február 1-jétől a báró Jósika Jánosné vezette Jóltevő Asszonyi Egyesület bérbe vette a várostól a Hangyás-berket, hogy ott sétáló helyet létesítsen. 1838. május 1-jén Városi Sétahely-bizottság létesült, mely átvette a Sétatér kialakításának feladatát a Jóltevő Asszonyi Egyesülettől. Az 1830-as évek elején nyílt meg, kezdetben Népkertnek nevezték. 1855-ben megépült a katonai uszoda, amely egyes időpontokban a polgárság számára is nyitva állt. 1860. szeptember 15-étől a Sétatéri Bizottság (elnöke gróf Mikó Imre) gondozta a Sétateret. Ebben az időszakben készítette Kagerbauer Antal a sétatéri tó tervét. 1862-ben alakult meg a Kolozsvári Kereskedelmi Ifjak Dalárdája, melyet , a színház operarészlegének karmestere vezetett. A kórus esténként a sétatéri tó partján énekelt. 1865. szeptember 2-án Haller Károly kezdeményezésére részvénytársasági alapon megalakult a Sétatér-Egylet, amely átvette a városi Sétatéri Bizottságtól a Sétatér rendezését, gondozását, kialakíttatta a sétányokat, kiásatta a tavat, zenepavilont emeltetett. 1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a városban, mely kibérelte a sétatéri tavat, és a szigetére 1877-ben fa korcsolyacsarnokot építtetett. 1873-ban a Sétatéren lövölde épült. 1874. június 13-án nyílt meg a tervei szerint a Sétatér részeként épült favázas nyári színkör (ma ez ad helyet az Állami Magyar Színháznak). 1886-ban a Sétatér Egylet húsz évre kötött szerződése végeztével a Sétatér a város gondozásába került. 1896–1897-ben épült fel a Pákey Lajos tervezte korcsolyapavilon és a kioszk. Szintén 1897-ben készült el a kaszinó előtti szökőkút. A Felsőbb Leányiskola, amelyet igazgatónőjéről De Gerandonak neveztek, 1900-ban költözött a sétatéri új épületbe, amelyet Alpár Ignác tervezett (ma az egyetem kémiai kara található itt). 1912 őszén Janovics Jenő a sétatéri színkörben mozit rendezett be. 1942-1943-ban épült fel a Barabás Miklós Céh műcsarnoka, Kós Károly tervei alapján. 1944-ben a német csapatok Kolozsváron található harckocsijait a Sétatér fái alatt rejtették el a valószínű légitámadások elől. A Sétatéren található Liviu Rebreanu és George Coșbuc szobra, amelyeket az 1960-as évek végén állítottak fel. 2006-ra az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére állítandó emlékművet terveztek a Sétatérre. A résnyire nyitott börtönajtót ábrázoló emlékművet Szakáts Béla temesvári szobrászművész készítette el. Az engedélyek elhúzódása miatt a felavatásra csak 2009. október 29-én került sor. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 7279 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:accd
| |
| prop-hu:alapításIdeje
| |
| prop-hu:ann
|
- 1886 (xsd:integer)
- 1993 (xsd:integer)
- 2000 (xsd:integer)
- 2001 (xsd:integer)
- 2004 (xsd:integer)
- 2005 (xsd:integer)
- 2008 (xsd:integer)
- 2009 (xsd:integer)
- 2014 (xsd:integer)
|
| prop-hu:archd
| |
| prop-hu:ass
|
- Szerk. Dáné Tibor Kálmán [et al.] (hu)
- Szerk. Dáné Tibor Kálmán [et al.] (hu)
|
| prop-hu:aurl
| |
| prop-hu:aut
| |
| prop-hu:capaut
| |
| prop-hu:die
| |
| prop-hu:fasc
|
- 4 (xsd:integer)
- 9 (xsd:integer)
|
| prop-hu:fejezetcím
|
- Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban (hu)
- Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban (hu)
|
| prop-hu:helyszín
|
- Kolozsvár (hu)
- Kolozsvár (hu)
|
| prop-hu:isbn
|
- 973 (xsd:integer)
- 9737993039 (xsd:decimal)
- 9789736431593 (xsd:decimal)
- 9789737803108 (xsd:decimal)
|
| prop-hu:kép
|
- Central Park Cluj-Napoca.jpg (hu)
- Central Park Cluj-Napoca.jpg (hu)
|
| prop-hu:képaláírás
|
- A sétatér ősszel (hu)
- A sétatér ősszel (hu)
|
| prop-hu:loc
|
- Kolozsvár (hu)
- Zilah (hu)
- Kolozsvár (hu)
- Zilah (hu)
|
| prop-hu:lun
| |
| prop-hu:név
|
- Sétatér (hu)
- Sétatér (hu)
|
| prop-hu:ország
|
- Románia (hu)
- Románia (hu)
|
| prop-hu:pag
|
- 31 (xsd:integer)
- 156 (xsd:integer)
- 229 (xsd:integer)
|
| prop-hu:per
| |
| prop-hu:red
|
- Művelődés (hu)
- Stúdium (hu)
- Erdélyi Múzeum-Egyesület – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (hu)
- Exit (hu)
- Művelődés (hu)
- Stúdium (hu)
- Erdélyi Múzeum-Egyesület – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (hu)
- Exit (hu)
|
| prop-hu:subtit
|
- A régi Kolozsvár zöldterületei (hu)
- A régi Kolozsvár zöldterületei (hu)
|
| prop-hu:tit
|
- 1944 (xsd:integer)
- Kolozsvár 1000 éve (hu)
- Kolozsvár épített kincsei (hu)
- Kolozsvár történeti helyrajza (hu)
- Kolozsvári kertek (hu)
- A kolozsvári Sétatér növényzetéről (hu)
- A kolozsvári sétatér születése (hu)
- Egy tudományszervezési emlékirat 1942-ből (hu)
- Emlékmű és emlékezés 56'ra (hu)
- A kolozsvári sétatér keletkezése és fejlődése 1812–1860 (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Sétatér (Kolozsvár) (hu)
- Sétatér (Kolozsvár) (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
