| dbo:abstract
|
- A sósivatag (angolul salt pan; türkménül takir; arabul khabra, perzsául kevir) a sivatagok egyik gyakori megjelenési formája. Kizárólag sivatagi, illetve félsivatagi területeken jelennek meg. Sósivatagok leggyakrabban lefolyástalan területek legmélyebb pontjain, zárt medencék kiszáradt tómedreiben jönnek létre. Nem tévesztendő össze az emberek által a világ minden táján létesített sólepárló telepekkel. A sóval feltöltött medencék ott alakulnak ki, ahol a környező területekről érkező víz megállapodik. A sósivatagok a Föld nem arid régióiban tavakká, mocsarakká alakulnának át. A sósivatag területén megállapodó vizet az erős napsugárzás elpárologtatja. Az elpárolgó vízből kicsapódnak a benne oldott sók és ásványi anyagok. A folyamat többszöri ismétlődése során a tómedret teljes egészében feltölti a vízgyűjtő területről beszállított só. A sós tavak veszélyes képződmények. A sós felszín alatt üregek maradnak hátra. A föléjük tévedő utazó alatt az üregek beszakadhatnak. A sós tómedreket a második világháború hadvezérei is természetes akadályként tartották számon és felhasználták őket védelmi vonalaik kialakításához. A Death Valley Nemzeti Parkban található Ördög Golfpályája nevű képződmény a legnagyobb az amerikai kontinensen. Afrikában az Atlasz-hegységtől délre fekvő hatalmas medencéket tölti ki a só. A sósivatagok környezetében rendszerint találunk. Ennek oka, hogy az elsivatagosodás előtti korban a medencéket víz töltötte ki, e vízben indulhatott meg az agyag keletkezése. A Holt-tenger átmeneti területen fekszik a sivatagi és a nem sivatagi éghajlatok között. Ha a Holt-tenger kiszáradna, akkor a helyén egy sósivatag keletkezne. A bolíviai Salar de Uyuni a világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legmagasabban fekvő felszíni sómezeje. (hu)
- A sósivatag (angolul salt pan; türkménül takir; arabul khabra, perzsául kevir) a sivatagok egyik gyakori megjelenési formája. Kizárólag sivatagi, illetve félsivatagi területeken jelennek meg. Sósivatagok leggyakrabban lefolyástalan területek legmélyebb pontjain, zárt medencék kiszáradt tómedreiben jönnek létre. Nem tévesztendő össze az emberek által a világ minden táján létesített sólepárló telepekkel. A sóval feltöltött medencék ott alakulnak ki, ahol a környező területekről érkező víz megállapodik. A sósivatagok a Föld nem arid régióiban tavakká, mocsarakká alakulnának át. A sósivatag területén megállapodó vizet az erős napsugárzás elpárologtatja. Az elpárolgó vízből kicsapódnak a benne oldott sók és ásványi anyagok. A folyamat többszöri ismétlődése során a tómedret teljes egészében feltölti a vízgyűjtő területről beszállított só. A sós tavak veszélyes képződmények. A sós felszín alatt üregek maradnak hátra. A föléjük tévedő utazó alatt az üregek beszakadhatnak. A sós tómedreket a második világháború hadvezérei is természetes akadályként tartották számon és felhasználták őket védelmi vonalaik kialakításához. A Death Valley Nemzeti Parkban található Ördög Golfpályája nevű képződmény a legnagyobb az amerikai kontinensen. Afrikában az Atlasz-hegységtől délre fekvő hatalmas medencéket tölti ki a só. A sósivatagok környezetében rendszerint találunk. Ennek oka, hogy az elsivatagosodás előtti korban a medencéket víz töltötte ki, e vízben indulhatott meg az agyag keletkezése. A Holt-tenger átmeneti területen fekszik a sivatagi és a nem sivatagi éghajlatok között. Ha a Holt-tenger kiszáradna, akkor a helyén egy sósivatag keletkezne. A bolíviai Salar de Uyuni a világ legnagyobb kiterjedésű és egyben legmagasabban fekvő felszíni sómezeje. (hu)
|
