| dbo:abstract
|
- A sótektonika (holokinezis) a földalatti sórétegek vízszintes vagy függőleges vándorlása a nem egyenletes nyomásviszonyok következtében. A kősó transzlációján alapul, a kocka alakú kristályok képesek egymáson elcsúszni, így a réteg plasztikusnak tűnik. Ha a sóréteg a fedő rétegek miatt rétegterhelést kap, a só megpróbál "szökni" és áttöri a felette lévő réteget, (sódóm, sótömzs) létrehozva. Ha egy mélyben húzódó sóréteg felett megbomlik az addig egységes terhelés, akkor a ritkább kőzet a csekélyebb terhelésű hely felé emelkedik. Kontinentális-szegélyeken a medence alján lévő só a kontinentális lejtő ék alakú zónája felé vándorol. A sódiapír addig emelkedik felfelé, amíg a sűrűség-inverzió fennáll, ha elérte a megfelelő szintet szétterül, ami akár második rétegsort is eredményezhet. Ilyenkor a medence értékelése során észre kell venni, hogy evaporitos esemény történt. A sóréteg később újra mobilizálódhat, ha újra nő a környezeti feszültség és a sűrűség-különbség. A sórétegek, ha megfúrjuk nagyon vastagok, de oldalirányban csak néhány száz méter, esetleg kilométeres nagyságrendűek.Az eredeti sórétegből csak egy nagyon vékony réteg jelzi, hogy valamikor abban a rétegben rakódott le.Ha felszínre kerül a diapír teteje, akkor a csapadék alakít ki. (hu)
- A sótektonika (holokinezis) a földalatti sórétegek vízszintes vagy függőleges vándorlása a nem egyenletes nyomásviszonyok következtében. A kősó transzlációján alapul, a kocka alakú kristályok képesek egymáson elcsúszni, így a réteg plasztikusnak tűnik. Ha a sóréteg a fedő rétegek miatt rétegterhelést kap, a só megpróbál "szökni" és áttöri a felette lévő réteget, (sódóm, sótömzs) létrehozva. Ha egy mélyben húzódó sóréteg felett megbomlik az addig egységes terhelés, akkor a ritkább kőzet a csekélyebb terhelésű hely felé emelkedik. Kontinentális-szegélyeken a medence alján lévő só a kontinentális lejtő ék alakú zónája felé vándorol. A sódiapír addig emelkedik felfelé, amíg a sűrűség-inverzió fennáll, ha elérte a megfelelő szintet szétterül, ami akár második rétegsort is eredményezhet. Ilyenkor a medence értékelése során észre kell venni, hogy evaporitos esemény történt. A sóréteg később újra mobilizálódhat, ha újra nő a környezeti feszültség és a sűrűség-különbség. A sórétegek, ha megfúrjuk nagyon vastagok, de oldalirányban csak néhány száz méter, esetleg kilométeres nagyságrendűek.Az eredeti sórétegből csak egy nagyon vékony réteg jelzi, hogy valamikor abban a rétegben rakódott le.Ha felszínre kerül a diapír teteje, akkor a csapadék alakít ki. (hu)
|
