| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A sötétcápa (Carcharhinus obscurus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó szirticápafaj. Egyéb nevei: kormoscápa vagy feketecápa. A sötétcápa a trópusi és a melegebb mérsékelt övi vizek lakója. A Föld számos tengerében előfordul. A part menti vizektől kezdve, egészen a kontinentális self széléig, vagy akár a nyílt tengerben is sokfelé megtalálható. Négyszáz méter mélyen is észlelték. Évszakos vándorhalként nyáron a sarkok felé, míg télen az Egyenlítő felé vonul. A vándorlásai során több száz, vagy több ezer kilométert is megtesz. A szirticápák egyik legnagyobb képviselője; átlagos hossza 320 centiméter, testtömege 160–180 kilogramm közötti. Élőhelyének egyik csúcsragadozója; mindenféle táplálékforrást kihasznál. Testalkata áramvonalas és karcsú. A rövid és kerekített pofájáról ismerhető fel. Hosszú mellúszói sarló alakúak; az első és a második hátúszók között kis kiemelkedés van. Az úszókon alig észrevehető mintázatok vannak. A felnőtt cápának igen változatos az étlapja. Főleg csontos halakkal, cápákkal és rájákkal, valamint fejlábúakkal táplálkozik, de ezek mellett rákokat, tengericsillagokat, mohaállatokat, tengeri teknősöket, tengeri emlősöket, dögöket és hulladékot is fogyaszt. Elevenszülő hal, vagyis a kis cápák az anyjuk testéből kelnek ki. Háromévente szaporodik, mivel a vemhesség 22–24 hónapig tart, és ellés után a nőstény egy évet pihen, hogy újra felépüljön. Egy alomban 3–14 kis sötétcápa van. Vándorló életmódjuk és viszonylag alacsony egyedsűrűségük miatt ritkábban találnak megfelelő párt maguknak, ezért a nőstény sötétcápák hosszú ideig képesek tárolni a hímektől kapott ondót. A sötétcápák a leglassabban növekvő és az ivarérettséget legkésőbb elérő cápafajok egyike, csak 20 éves koruk körül tekinthetők felnőttnek. Mivel nagyon lassan szaporodik, a sötétcápát igen veszélyezteti az ember által végzett ipari mértékű halászat. Főleg az úszói miatt halásszák, amelyeket az úgynevezett cápauszonylevesekhez használják fel. Továbbá a bőrét, húsát és májolaját is hasznosítják. A sporthorgászok is kedvelik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajként kezeli a sötétcápát. Az USA keleti részén a sötétcápák egyedszáma az 1970-es évekhez képest 15–20%-kal csökkent. Mivel nagytestű cápafaj, veszélyes lehet az ember számára; de csak kevés cápatámadás tulajdonítható a sötétcápának. (hu)
- A sötétcápa (Carcharhinus obscurus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó szirticápafaj. Egyéb nevei: kormoscápa vagy feketecápa. A sötétcápa a trópusi és a melegebb mérsékelt övi vizek lakója. A Föld számos tengerében előfordul. A part menti vizektől kezdve, egészen a kontinentális self széléig, vagy akár a nyílt tengerben is sokfelé megtalálható. Négyszáz méter mélyen is észlelték. Évszakos vándorhalként nyáron a sarkok felé, míg télen az Egyenlítő felé vonul. A vándorlásai során több száz, vagy több ezer kilométert is megtesz. A szirticápák egyik legnagyobb képviselője; átlagos hossza 320 centiméter, testtömege 160–180 kilogramm közötti. Élőhelyének egyik csúcsragadozója; mindenféle táplálékforrást kihasznál. Testalkata áramvonalas és karcsú. A rövid és kerekített pofájáról ismerhető fel. Hosszú mellúszói sarló alakúak; az első és a második hátúszók között kis kiemelkedés van. Az úszókon alig észrevehető mintázatok vannak. A felnőtt cápának igen változatos az étlapja. Főleg csontos halakkal, cápákkal és rájákkal, valamint fejlábúakkal táplálkozik, de ezek mellett rákokat, tengericsillagokat, mohaállatokat, tengeri teknősöket, tengeri emlősöket, dögöket és hulladékot is fogyaszt. Elevenszülő hal, vagyis a kis cápák az anyjuk testéből kelnek ki. Háromévente szaporodik, mivel a vemhesség 22–24 hónapig tart, és ellés után a nőstény egy évet pihen, hogy újra felépüljön. Egy alomban 3–14 kis sötétcápa van. Vándorló életmódjuk és viszonylag alacsony egyedsűrűségük miatt ritkábban találnak megfelelő párt maguknak, ezért a nőstény sötétcápák hosszú ideig képesek tárolni a hímektől kapott ondót. A sötétcápák a leglassabban növekvő és az ivarérettséget legkésőbb elérő cápafajok egyike, csak 20 éves koruk körül tekinthetők felnőttnek. Mivel nagyon lassan szaporodik, a sötétcápát igen veszélyezteti az ember által végzett ipari mértékű halászat. Főleg az úszói miatt halásszák, amelyeket az úgynevezett cápauszonylevesekhez használják fel. Továbbá a bőrét, húsát és májolaját is hasznosítják. A sporthorgászok is kedvelik. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajként kezeli a sötétcápát. Az USA keleti részén a sötétcápák egyedszáma az 1970-es évekhez képest 15–20%-kal csökkent. Mivel nagytestű cápafaj, veszélyes lehet az ember számára; de csak kevés cápatámadás tulajdonítható a sötétcápának. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 54756 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:align
| |
| prop-hu:author
|
- Compagno, L.J.V. (hu)
- Lesueur, C. A. (hu)
- Compagno, L.J.V. (hu)
- Lesueur, C. A. (hu)
|
| prop-hu:binomial
|
- Carcharhinus obscurus (hu)
- Carcharhinus obscurus (hu)
|
| prop-hu:binomialAuthority
| |
| prop-hu:caption
|
- A szirticápák filogenetikus rokonsága az izoenzimjeik génszekvenciái alapján. (hu)
- A szirticápák filogenetikus rokonsága az izoenzimjeik génszekvenciái alapján. (hu)
|
| prop-hu:classis
| |
| prop-hu:date
| |
| prop-hu:familia
| |
| prop-hu:genus
| |
| prop-hu:genusAuthority
|
- Blainville, 1816 (hu)
- Blainville, 1816 (hu)
|
| prop-hu:imageCaption
|
- Akváriumi példány (hu)
- Akváriumi példány (hu)
|
| prop-hu:infraphylum
| |
| prop-hu:language
| |
| prop-hu:name
|
- Sötétcápa (hu)
- Sötétcápa (hu)
|
| prop-hu:ordo
| |
| prop-hu:pages
| |
| prop-hu:phylum
| |
| prop-hu:rangeMap
|
- Carcharhinus obscurus distmap.png (hu)
- Carcharhinus obscurus distmap.png (hu)
|
| prop-hu:rangeMapCaption
|
- Elterjedési területe (hu)
- Elterjedési területe (hu)
|
| prop-hu:regnum
| |
| prop-hu:species
|
- C. obscurus (hu)
- C. obscurus (hu)
|
| prop-hu:status
| |
| prop-hu:subclassis
| |
| prop-hu:subphylum
| |
| prop-hu:superordo
| |
| prop-hu:superordo+_
| |
| prop-hu:synonyms
|
- *Carcharhinus iranzae Fourmanoir, 1961
*Carcharhinus lamiella
*Carcharhinus obscurella Deng, Xiong & Zhan, 1981
*Carcharias macrurus Ramsay & Ogilby, 1887
*Carcharinus iranzae Fourmanoir, 1961
*Carcharinus obscurus
*Eulamia obscura
*Galeolamna eblis Whitley, 1944
*Galeolamna greyi Owen, 1853
*Galeolamna macrurus
*Prionodon obvelatus Valenciennes, 1844
*Squalus obscurus Lesueur, 1818 (hu)
- *Carcharhinus iranzae Fourmanoir, 1961
*Carcharhinus lamiella
*Carcharhinus obscurella Deng, Xiong & Zhan, 1981
*Carcharias macrurus Ramsay & Ogilby, 1887
*Carcharinus iranzae Fourmanoir, 1961
*Carcharinus obscurus
*Eulamia obscura
*Galeolamna eblis Whitley, 1944
*Galeolamna greyi Owen, 1853
*Galeolamna macrurus
*Prionodon obvelatus Valenciennes, 1844
*Squalus obscurus Lesueur, 1818 (hu)
|
| prop-hu:title
|
- FAO Species Catalogue. Vol. 4. Sharks of the world. An annotated and illustrated catalogue of shark species known to date. Part 2 - Carcharhiniformes. FAO Fish. Synop. 125:251-655. Rome: FAO (hu)
- Description of several new species of North American fishes. J. Acad. Nat. Sci. Phila. (hu)
- FAO Species Catalogue. Vol. 4. Sharks of the world. An annotated and illustrated catalogue of shark species known to date. Part 2 - Carcharhiniformes. FAO Fish. Synop. 125:251-655. Rome: FAO (hu)
- Description of several new species of North American fishes. J. Acad. Nat. Sci. Phila. (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:wikicommonscat
|
- Carcharhinus obscurus (hu)
- Carcharhinus obscurus (hu)
|
| prop-hu:wikispecies
|
- Carcharhinus obscurus (hu)
- Carcharhinus obscurus (hu)
|
| prop-hu:year
|
- 1818 (xsd:integer)
- 1984 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Sötétcápa (hu)
- Sötétcápa (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
