| dbo:abstract
|
- A Sümegi járás Veszprém megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Sümeg. Területe 306,48 km², népessége 15 390 fő, népsűrűsége pedig 50 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Sümeg) és 20 község tartozott hozzá. A Sümegi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett. A sümegi járást 1849-ben hozták létre a Szabadságharc után. A sümegi járás első főszolgabírója várbogyai és nagymádi Bogyay József (1806–1872) lett, aki 1849. októberében foglalta el a hivatalt császári és királyi főbíróként, és 1854. április 28.-áig töltötte be. 1849 előtt, Sümeg és a hozzá tartzozó községei a része voltak, amelyet 1853-ban végleg szüntették meg. Jeles említésre méltó sümegi főszolgabíró dr. boldogfai Farkas István (1875–1921), aki a város korszerűsítés érdekében az ő kezdeményezésére kezdték tervezni 1911. elején a sümegi villanyvilágítást, illetve, az ottani telefonhálózat is kezdték tervezni; amikor 1911-ben súlyos vérhasjárvány robbant ki a településen, boldogfai Farkas István, dr. Lukonich Gábor járásorvos, és dr. miskei és monostori Thassy Gábor vármegyei főorvos gondoskodott a helyzetről. 1912. február 1-jén Farkas István főszolgabíró szervezte a nagyon várt Csány szobor bált, amelyen pénzt gyűjtöttek a Csány László 1848-as szabadságharcos mártír zalaegerszegi szobra készítésére. 1916 szeptemberében a sümegi járáson a boldogfai Farkas István főszolgabíró a fuvardíjakat megállapította; ez a szabályozás, az első volt a vármegyében és nagy mértékben hozzájárult az alapanyagok és egyéb termékek könnyebb szállításához. Az első világháború alatt kialakult élelmiszerhiány, nagy krízist okozott, amelyben visszaéltek a kereskedők Sümegen. 1917 decemberében Farkas István "erélyes fellépése vetett gátat a már-már elviselhetetlen gaz uzsorának és árdrágításnak". A járásban 1945. január 1.-én 3 nagyközség és 29 kisközség, összesen 32 község volt. A kisközségek 10 körjegyzőséget alkottak. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott; a minisztertanács 1950. március 16.-i hatállyal a járást Zala megyétől Veszprém megyéhez csatolta. A NET 1966. március 31.-i hatállyal a járást megszüntette. Csabrendek, Gyepükaján, Hosztót, Káptalanfa, Szentimrefalva, Zalagalsa, Zalaszegvár önálló tanácsú községeket és Nemeshany (Bodorfa) közös tanácsú községeket a devecseri járáshoz, Bazsi, Kisgörbő, Óhíd, Sümegcsehi, Vindornyaszőlős önálló tanácsú községeket és Nagygörbő (Döbröce) közös tanácsú községeket a keszthelyi járáshoz, Gógánfa, Sümeg, Sümegprága, Zalagyömörő önálló tanácsú községeket, Dabronc (Hetyefő, Zalaerdőd), Mihályfa (Kisvásárhely, Szalapa), Rigács (Zalameggyes), Ukk (Megyer) közös tanácsú községeket a tapolcai járáshoz csatolta. (hu)
- A Sümegi járás Veszprém megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Sümeg. Területe 306,48 km², népessége 15 390 fő, népsűrűsége pedig 50 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Sümeg) és 20 község tartozott hozzá. A Sümegi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett. A sümegi járást 1849-ben hozták létre a Szabadságharc után. A sümegi járás első főszolgabírója várbogyai és nagymádi Bogyay József (1806–1872) lett, aki 1849. októberében foglalta el a hivatalt császári és királyi főbíróként, és 1854. április 28.-áig töltötte be. 1849 előtt, Sümeg és a hozzá tartzozó községei a része voltak, amelyet 1853-ban végleg szüntették meg. Jeles említésre méltó sümegi főszolgabíró dr. boldogfai Farkas István (1875–1921), aki a város korszerűsítés érdekében az ő kezdeményezésére kezdték tervezni 1911. elején a sümegi villanyvilágítást, illetve, az ottani telefonhálózat is kezdték tervezni; amikor 1911-ben súlyos vérhasjárvány robbant ki a településen, boldogfai Farkas István, dr. Lukonich Gábor járásorvos, és dr. miskei és monostori Thassy Gábor vármegyei főorvos gondoskodott a helyzetről. 1912. február 1-jén Farkas István főszolgabíró szervezte a nagyon várt Csány szobor bált, amelyen pénzt gyűjtöttek a Csány László 1848-as szabadságharcos mártír zalaegerszegi szobra készítésére. 1916 szeptemberében a sümegi járáson a boldogfai Farkas István főszolgabíró a fuvardíjakat megállapította; ez a szabályozás, az első volt a vármegyében és nagy mértékben hozzájárult az alapanyagok és egyéb termékek könnyebb szállításához. Az első világháború alatt kialakult élelmiszerhiány, nagy krízist okozott, amelyben visszaéltek a kereskedők Sümegen. 1917 decemberében Farkas István "erélyes fellépése vetett gátat a már-már elviselhetetlen gaz uzsorának és árdrágításnak". A járásban 1945. január 1.-én 3 nagyközség és 29 kisközség, összesen 32 község volt. A kisközségek 10 körjegyzőséget alkottak. Az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott; a minisztertanács 1950. március 16.-i hatállyal a járást Zala megyétől Veszprém megyéhez csatolta. A NET 1966. március 31.-i hatállyal a járást megszüntette. Csabrendek, Gyepükaján, Hosztót, Káptalanfa, Szentimrefalva, Zalagalsa, Zalaszegvár önálló tanácsú községeket és Nemeshany (Bodorfa) közös tanácsú községeket a devecseri járáshoz, Bazsi, Kisgörbő, Óhíd, Sümegcsehi, Vindornyaszőlős önálló tanácsú községeket és Nagygörbő (Döbröce) közös tanácsú községeket a keszthelyi járáshoz, Gógánfa, Sümeg, Sümegprága, Zalagyömörő önálló tanácsú községeket, Dabronc (Hetyefő, Zalaerdőd), Mihályfa (Kisvásárhely, Szalapa), Rigács (Zalameggyes), Ukk (Megyer) közös tanácsú községeket a tapolcai járáshoz csatolta. (hu)
|
