| dbo:abstract
|
- A nyelvészetben a tagadás olyan művelet, amellyel a beszélő egy egész mondat vagy annak egy részének az ellenkezőjét fejezi ki. A logikai tagadással (negációval) csak akkor esik egybe a grammatikai, azaz mondat akkor valóban tagadó, ha az igaz állítást hamissá változtatja, pl. Feri nem magasabb az apjánál ’Nem igaz, hogy Feri magasabb az apjánál’. Viszont egy olyan mondat, mint Sok virágnak nincs illata, nem logikai tagadás, mivel nem tagadása a Sok virágnak van illata mondatnak, ugyanis mindkét kijelentés igaz. A grammatikai tagadás lehet teljes, amikor az állítmány tagadott, vagy részleges, amikor csak a mondat egyik vagy másik része tagadott, pl. Nem ma jön el Anikó. A tagadás tagadószók segítségével valósul meg. Egyes nyelvekben, mint a magyar, lehetséges az ún. „kettős tagadás”, azaz van egy vagy több elégséges, az állítmány tagadását egyedül is megvalósító tagadószó, pl. a magyar nem, és több másodlagos tagadószó, pl. a magyar soha. Másodlagos tagadószó használatakor az elégséges tagadószó elsődlegesnek számít. A sztenderd francia olyan nyelv, amelyben csaknem mindig kötelező a kettős tagadás, tehát mindig van egy elsődleges tagadószó, de az nem elégséges. Végül olyan nyelv is van, mint a sztenderd angol, amelyben nincs kettős tagadás, azaz elégségesek és egyedül használandók azok a tagadószók is, amelyeknek más nyelvekben másodlagosak felelnek meg. Elégséges tagadószó lehet mondatszó is válaszként párbeszédben vagy mondatot helyettesítve, pl.:
* (románul) – Vii? – Nu ’– Jössz? – Nem’;
* (franciául) On ne sait pas encore si le taux de croissance de cette année atteindra ou non 2 % ’Nem tudni, hogy az ez évi (gazdasági) növekedés elfogja-e érni a 2 %-ot vagy sem’. Másodlagos tagadószó is lehet elégséges, de csak mondatszóként, pl. (románul) – Cine vine? – Nimeni ’– Ki jön? – Senki’. Bizonyos fajta kettős tagadás létezhet helyes mondatban még az angolban is, de ez hamis tagadás, valójában állításról van szó. Példák:
* (magyarul) Nem lehet nem szeretni;
* (angolul) I’m not unhappy ’Nem vagyok boldogtalan’;
* (románul) Nu e lipsit de interes să iei legătura cu el ’Nem érdektelen, horgy felvedd vele a kapcsolatot’. Másrészt tagadószó nélküli tagadó mondat is előfordul, például:
* szónoki kérdő-felkiáltó mondatban: (magyarul) Mit bánom én?;
* gúnyos felkiáltó mondatban: (románul) Exact asta îmi trebuia acum! ’Pont ez kellett nekem most!’ Tagadásról van szó akkor is, amikor egyes szavakkal ellentétes jelentesűek keletkeznek szóalkotás útján. Így jönnek létre egyes nyelvekben másodlagos tagadószók, például a magyar nyelvben előtaggal a semennyi szó, de másféle szavak is, pl. képzéssel a szerencsétlen szó. (hu)
- A nyelvészetben a tagadás olyan művelet, amellyel a beszélő egy egész mondat vagy annak egy részének az ellenkezőjét fejezi ki. A logikai tagadással (negációval) csak akkor esik egybe a grammatikai, azaz mondat akkor valóban tagadó, ha az igaz állítást hamissá változtatja, pl. Feri nem magasabb az apjánál ’Nem igaz, hogy Feri magasabb az apjánál’. Viszont egy olyan mondat, mint Sok virágnak nincs illata, nem logikai tagadás, mivel nem tagadása a Sok virágnak van illata mondatnak, ugyanis mindkét kijelentés igaz. A grammatikai tagadás lehet teljes, amikor az állítmány tagadott, vagy részleges, amikor csak a mondat egyik vagy másik része tagadott, pl. Nem ma jön el Anikó. A tagadás tagadószók segítségével valósul meg. Egyes nyelvekben, mint a magyar, lehetséges az ún. „kettős tagadás”, azaz van egy vagy több elégséges, az állítmány tagadását egyedül is megvalósító tagadószó, pl. a magyar nem, és több másodlagos tagadószó, pl. a magyar soha. Másodlagos tagadószó használatakor az elégséges tagadószó elsődlegesnek számít. A sztenderd francia olyan nyelv, amelyben csaknem mindig kötelező a kettős tagadás, tehát mindig van egy elsődleges tagadószó, de az nem elégséges. Végül olyan nyelv is van, mint a sztenderd angol, amelyben nincs kettős tagadás, azaz elégségesek és egyedül használandók azok a tagadószók is, amelyeknek más nyelvekben másodlagosak felelnek meg. Elégséges tagadószó lehet mondatszó is válaszként párbeszédben vagy mondatot helyettesítve, pl.:
* (románul) – Vii? – Nu ’– Jössz? – Nem’;
* (franciául) On ne sait pas encore si le taux de croissance de cette année atteindra ou non 2 % ’Nem tudni, hogy az ez évi (gazdasági) növekedés elfogja-e érni a 2 %-ot vagy sem’. Másodlagos tagadószó is lehet elégséges, de csak mondatszóként, pl. (románul) – Cine vine? – Nimeni ’– Ki jön? – Senki’. Bizonyos fajta kettős tagadás létezhet helyes mondatban még az angolban is, de ez hamis tagadás, valójában állításról van szó. Példák:
* (magyarul) Nem lehet nem szeretni;
* (angolul) I’m not unhappy ’Nem vagyok boldogtalan’;
* (románul) Nu e lipsit de interes să iei legătura cu el ’Nem érdektelen, horgy felvedd vele a kapcsolatot’. Másrészt tagadószó nélküli tagadó mondat is előfordul, például:
* szónoki kérdő-felkiáltó mondatban: (magyarul) Mit bánom én?;
* gúnyos felkiáltó mondatban: (románul) Exact asta îmi trebuia acum! ’Pont ez kellett nekem most!’ Tagadásról van szó akkor is, amikor egyes szavakkal ellentétes jelentesűek keletkeznek szóalkotás útján. Így jönnek létre egyes nyelvekben másodlagos tagadószók, például a magyar nyelvben előtaggal a semennyi szó, de másféle szavak is, pl. képzéssel a szerencsétlen szó. (hu)
|
