| dbo:abstract
|
- A tartesszoszi vagy turdetán nyelv megfejtetlen ókori kihalt nyelv (vagy nyelvek), amelyet az Ibériai-félsziget legdélebbi részén beszéltek, és az úgynevezett civilizációval hozzák összefüggésbe. Emlékét 70 kőbe vésett felirat őrzi főként Dél-Portugáliában, valamint elszórtan a spanyolországi Andalúzia és Extremadura területein. A feliratok keletkezésének ideje vitatott, valószínűleg a Kr. e. 7. század környékére tehetőek. Maga a nyelv elnevezése is egyezményes: Hérodotoszra vezethető vissza, aki erős és gazdag „Tartesszosz Királyság”-ról számolt be a Kr. e. 6. századi Guadalquivir torkolatában, azonban e nyelvemlékeknek a valódi királysággal való összefüggése nem bizonyított, mivel még az sem biztos, hogy egyáltalán létezett-e valójában ilyen város vagy királyság. Sztrabón, a görög földrajztudós szerint a „turdetánok” – a tartesszosziak feltételezett leszármazottjai, a rómaiak ugyanis a területet Turdetaniának nevezték; valószínű, hogy mindkét név ugyanabból a tőből származik – nyelve a félsziget összes többi népének nyelvétől különbözött, és „ők voltak az ibérek közül a legműveltebbek”. Ebből feltételezhető, hogy a nyelvük, bár eltérő volt az ibértől, talán vele állhatott rokonságban. (hu)
- A tartesszoszi vagy turdetán nyelv megfejtetlen ókori kihalt nyelv (vagy nyelvek), amelyet az Ibériai-félsziget legdélebbi részén beszéltek, és az úgynevezett civilizációval hozzák összefüggésbe. Emlékét 70 kőbe vésett felirat őrzi főként Dél-Portugáliában, valamint elszórtan a spanyolországi Andalúzia és Extremadura területein. A feliratok keletkezésének ideje vitatott, valószínűleg a Kr. e. 7. század környékére tehetőek. Maga a nyelv elnevezése is egyezményes: Hérodotoszra vezethető vissza, aki erős és gazdag „Tartesszosz Királyság”-ról számolt be a Kr. e. 6. századi Guadalquivir torkolatában, azonban e nyelvemlékeknek a valódi királysággal való összefüggése nem bizonyított, mivel még az sem biztos, hogy egyáltalán létezett-e valójában ilyen város vagy királyság. Sztrabón, a görög földrajztudós szerint a „turdetánok” – a tartesszosziak feltételezett leszármazottjai, a rómaiak ugyanis a területet Turdetaniának nevezték; valószínű, hogy mindkét név ugyanabból a tőből származik – nyelve a félsziget összes többi népének nyelvétől különbözött, és „ők voltak az ibérek közül a legműveltebbek”. Ebből feltételezhető, hogy a nyelvük, bár eltérő volt az ibértől, talán vele állhatott rokonságban. (hu)
|
