| dbo:abstract
|
- Tazio Giorgio Nuvolari (1892. november 16. – 1953. augusztus 11.) olasz motor- és autóversenyző, beceneve A Repülő Mantovai (Il Mantovano Volante). 1932-ben Grand Prix-versenyzésben ő volt az Európa-bajnok. Tazio Nuvolari 1920-ban kezdte a motorversenyzést, 27 évesen. 1925-ben megnyerte a 350 köbcentiméteres Európa-bajnokságot. Innentől 1930 végig párhuzamosan vett részt autós és motoros versenyeken. 1931-ben eldöntötte, hogy kizárólag az autóversenyzéssel fog foglalkozni, és elszegődött az Alfa Corse csapathoz, amely az Alfa Romeo gyári támogatású csapata volt. 1932-ben két győzelemmel és egy második hellyel zárta a háromfutamos Európai Grand Prix Bajnokságot, így fölényesen megnyerte azt. Négy másik Nagydíjon is nyert, például egy Targa Florión és Monacóban. Miután az Alfa Romeo hivatalosan távozott a Nagydíj-versenyekről, Nuvolari a Scuderia Ferrari csapathoz ment, akik fél-gyári csapatként versenyeztek tovább az Alfákkal. 1933-ban Nuvolari a Maseratit választotta, mert elégedetlen volt az Alfák teljesítményével. 1934 végén a Maserati is távozott a Grand Prix versenyzésből, így Nuvolari visszatért Ferrarihoz, akik nem akarták visszafogadni, de Mussolini személyes nyomására kénytelenek voltak végül. Kapcsolata a Ferrari csapattal 1937-ben barátságtalanra fordult, és Nuvolari egy Auto Unionnal is rajthoz állt a svájci nagydíjon, egy évvel azelőtt, hogy náluk kezdett volna versenyezni (1938-as szezon). Nuvolari az Auto Unionnál maradt, egészen addig, amíg a Grand Prix versenyzésnek véget nem vetett a második világháború. Mikor a háború után visszatért a versenyzéshez, már 54 éves volt, és betegségek gyötörték. Utolsó versenyén 1950-ben első lett a saját kategóriájában, és ötödik összetettben. 1953-ban halt meg, szívroham következtében. (hu)
- Tazio Giorgio Nuvolari (1892. november 16. – 1953. augusztus 11.) olasz motor- és autóversenyző, beceneve A Repülő Mantovai (Il Mantovano Volante). 1932-ben Grand Prix-versenyzésben ő volt az Európa-bajnok. Tazio Nuvolari 1920-ban kezdte a motorversenyzést, 27 évesen. 1925-ben megnyerte a 350 köbcentiméteres Európa-bajnokságot. Innentől 1930 végig párhuzamosan vett részt autós és motoros versenyeken. 1931-ben eldöntötte, hogy kizárólag az autóversenyzéssel fog foglalkozni, és elszegődött az Alfa Corse csapathoz, amely az Alfa Romeo gyári támogatású csapata volt. 1932-ben két győzelemmel és egy második hellyel zárta a háromfutamos Európai Grand Prix Bajnokságot, így fölényesen megnyerte azt. Négy másik Nagydíjon is nyert, például egy Targa Florión és Monacóban. Miután az Alfa Romeo hivatalosan távozott a Nagydíj-versenyekről, Nuvolari a Scuderia Ferrari csapathoz ment, akik fél-gyári csapatként versenyeztek tovább az Alfákkal. 1933-ban Nuvolari a Maseratit választotta, mert elégedetlen volt az Alfák teljesítményével. 1934 végén a Maserati is távozott a Grand Prix versenyzésből, így Nuvolari visszatért Ferrarihoz, akik nem akarták visszafogadni, de Mussolini személyes nyomására kénytelenek voltak végül. Kapcsolata a Ferrari csapattal 1937-ben barátságtalanra fordult, és Nuvolari egy Auto Unionnal is rajthoz állt a svájci nagydíjon, egy évvel azelőtt, hogy náluk kezdett volna versenyezni (1938-as szezon). Nuvolari az Auto Unionnál maradt, egészen addig, amíg a Grand Prix versenyzésnek véget nem vetett a második világháború. Mikor a háború után visszatért a versenyzéshez, már 54 éves volt, és betegségek gyötörték. Utolsó versenyén 1950-ben első lett a saját kategóriájában, és ötödik összetettben. 1953-ban halt meg, szívroham következtében. (hu)
|
