| dbo:abstract
|
- A Tel Dán-sztélé két töredékből (B1 és B2) álló feliratos kőtábla, amelyeket ásatásain 1993 júliusában tártak fel. Majdnem egy évig tartott, mire a két darab összetartozó voltát felismerték, de összeillesztése még mindig bizonytalan. Az általában elfogadott álláspont szerint a két darab az eredeti kőtömbön egymás mellett helyezkedett el, de a kérdés még vitatott. Összesen tizenhárom sor töredékei ismerhetők fel. Datálása is bizonytalan. Az -as asszír dúlás rétege alatt volt, ezért ettől korábbi. Azonban már másodlagos leletkörnyezetből ismert, a darabokra tört kőtömböt egy épület falaiba építették be, feltehetőleg héber építészek. George Athas véleménye szerint a sztélé Hadad-Ezrá (vagy II. Barhadad) felirata, mások Hadad-Ezrá fia, , sőt még későbbi, esetleg i. e. 8. századi keletkezésűnek tartják. A szöveg egy arámi (arameus Damaszkusz) király győzelmét örökíti meg, aki Izrael, illetve Dávid háza felett aratott győzelmet. A Dávid háza kifejezés fordítása szintén vita tárgyát képezi, mivel a „dwd” feloldása nem csak Dávid lehet. A Bibliában a Királyok második könyve két alkalommal említ arámi–héber konfliktust. Az egyik mindenképp Hadad-Ezra nevéhez fűződik, a másik vagy Hadad-Ezra, vagy az ő fia, Hazaél idejében volt. A Mésa-sztélével együtt összesen ez a két dokumentum van, ami megerősítheti a biblikus Dávid-háza említéseket. A szöveg datálása két töredékes név és a dwd szó alapján történt. Amennyiben a [...]rm név yhw kiegészítése helyes, csak akkor szól Jórámról, aki Akháb fia. A szöveg tartalmazta egykor [...]rm apja nevét, de olvashatatlan, így csak feltevés, hogy ʾḥʾb állt ott. Szintén gyakorlatilag olvashatatlan szakasz, amelyik a sztélé felállítása idején regnáló izraeli királyt említi, a rekonstrukció (wyhwʾ.m) kizárólag azon alapul, hogy a fentebbi névtöredék Jórám. A Jórámként olvasott nevű uralkodó Akházjáhu nevű fia és a Biblia szerint őket meggyilkoló Jéhu is teljesen bizonytalan, emellett Akháznak egy-egy fia és unokája is viselte ezt a nevet, az unoka Jórám fia. A nevek ilyen rekonstrukciója elég jól megfelel a Bibliából ismert információknak, leszámítva azt, hogy a Biblia szerint Akházjáhu balesetben halt meg. A tény azonban csak annyi, hogy egy arámi király győzelméről van szó egy valakinek a fia, [...]rm nevű, ismeretlen helyen (talán Izraelben) uralkodó király felett, akinek a fia is meghalt, és akit egy szintén ismeretlen nevű személy követett a trónon. Ha a fentiek szerint rekonstruált nevek helyesek, akkor a sztélé felállítása Jéhu uralkodása idején, az i. e. 9. század második felében történt. (hu)
- A Tel Dán-sztélé két töredékből (B1 és B2) álló feliratos kőtábla, amelyeket ásatásain 1993 júliusában tártak fel. Majdnem egy évig tartott, mire a két darab összetartozó voltát felismerték, de összeillesztése még mindig bizonytalan. Az általában elfogadott álláspont szerint a két darab az eredeti kőtömbön egymás mellett helyezkedett el, de a kérdés még vitatott. Összesen tizenhárom sor töredékei ismerhetők fel. Datálása is bizonytalan. Az -as asszír dúlás rétege alatt volt, ezért ettől korábbi. Azonban már másodlagos leletkörnyezetből ismert, a darabokra tört kőtömböt egy épület falaiba építették be, feltehetőleg héber építészek. George Athas véleménye szerint a sztélé Hadad-Ezrá (vagy II. Barhadad) felirata, mások Hadad-Ezrá fia, , sőt még későbbi, esetleg i. e. 8. századi keletkezésűnek tartják. A szöveg egy arámi (arameus Damaszkusz) király győzelmét örökíti meg, aki Izrael, illetve Dávid háza felett aratott győzelmet. A Dávid háza kifejezés fordítása szintén vita tárgyát képezi, mivel a „dwd” feloldása nem csak Dávid lehet. A Bibliában a Királyok második könyve két alkalommal említ arámi–héber konfliktust. Az egyik mindenképp Hadad-Ezra nevéhez fűződik, a másik vagy Hadad-Ezra, vagy az ő fia, Hazaél idejében volt. A Mésa-sztélével együtt összesen ez a két dokumentum van, ami megerősítheti a biblikus Dávid-háza említéseket. A szöveg datálása két töredékes név és a dwd szó alapján történt. Amennyiben a [...]rm név yhw kiegészítése helyes, csak akkor szól Jórámról, aki Akháb fia. A szöveg tartalmazta egykor [...]rm apja nevét, de olvashatatlan, így csak feltevés, hogy ʾḥʾb állt ott. Szintén gyakorlatilag olvashatatlan szakasz, amelyik a sztélé felállítása idején regnáló izraeli királyt említi, a rekonstrukció (wyhwʾ.m) kizárólag azon alapul, hogy a fentebbi névtöredék Jórám. A Jórámként olvasott nevű uralkodó Akházjáhu nevű fia és a Biblia szerint őket meggyilkoló Jéhu is teljesen bizonytalan, emellett Akháznak egy-egy fia és unokája is viselte ezt a nevet, az unoka Jórám fia. A nevek ilyen rekonstrukciója elég jól megfelel a Bibliából ismert információknak, leszámítva azt, hogy a Biblia szerint Akházjáhu balesetben halt meg. A tény azonban csak annyi, hogy egy arámi király győzelméről van szó egy valakinek a fia, [...]rm nevű, ismeretlen helyen (talán Izraelben) uralkodó király felett, akinek a fia is meghalt, és akit egy szintén ismeretlen nevű személy követett a trónon. Ha a fentiek szerint rekonstruált nevek helyesek, akkor a sztélé felállítása Jéhu uralkodása idején, az i. e. 9. század második felében történt. (hu)
|
