| dbo:abstract
|
- A Duna, a Maros és a Tisza közötti gazdag vidéket, amelyet Magyarország Kánaánjának, Szent István koronája egyik legszebb gyöngyének neveztek - lakatlan, elvadult pusztasággá tette a török. A Császári abszolutizmus alatt a hasonló megfogalmazások szinte kötelezővé váltak. Temesközben a pápai tized jegyzékekből ismert középkori ősi falvak megtalálhatók sürün lakott vidék „elvadult lakatlan pusztaság.”nak nyoma sincs a török 1716-ban elvonult. Temesközt VI. Károly osztrák Császár vette joghatósága alá a haditanács katonai irányítása alatt, így is maradt 62 évig, de külön közigazgatási területté nem szerveződött. II.József Császár 1765 ben vizitációt tett Bánságban, anyjának Mária Terézia Királynak írja, "Bánságban teljes a zürzavar...Bécs úgy szabadul meg a tolvajoktól...a parázna nőktől, hogy Bánságba toloncolja őket.Feltartoztathatatlan a balkániak áradata." 3100 rabot is küldenek a tartományba. Bánságban a 18. századi betelepítésekről léteznek részletes adatok. Megkerülhetetlen adatok kerültek elő az őshonos lakosságról, akiknek a házait a térképeken láthatóvá váltak. A telepeseket a katonai hatóság az őshonos lakosság házaiba helyezte. A bánsági betelepítés nagyon különbözött az előbbi magyarországi telepítésektől, ott az őshonos lakosság helyben maradt a szatmári béke után /1711/a magyar jogrendszer kezdett helyre állni. Bánságot VI. Károly Császár, katonai területként kezelte, amojan gyarmatként, de nem tett semmit, hogy 62-évig rendes közigazgatási területté szervezze, még Nádasdy Csanádi püspököt is kiutasíttatta saját püspöksége területéről, Mercy Florimond katonai főparancsnokkal. Az őshonos lakosság jogfosztott lett,"hazátlan zsellér" A Császáriak minden nagybirtokot, bánya jogot eladtak idegeneknek, a telepeseknek termőföldet adtak, majd 1778. évben Bánságot Mária Terézia Apostoli magyar király joghatósága alá helyezték. Nagy meglepetést hozott az 1769-1772 évi németül „Banat”-ra átnevezett temesközi katonai térképek nyilvánosságra hozatala a Wikipédián. 208 nagyméretű táblán, pótolják a hiányzó szakmonográfiákat, látható a bánsági terület, a kézzel rajzolt múlt, láthatóak az ősi falvak portái, házai, felismerhetők az ősi falvak nevei, helyi földrajzi nevek. Ezek még nem a sakktábla szerűen épített falvak házai, azok később a XVIII. század végén és a XIX. században épültek. (hu)
- A Duna, a Maros és a Tisza közötti gazdag vidéket, amelyet Magyarország Kánaánjának, Szent István koronája egyik legszebb gyöngyének neveztek - lakatlan, elvadult pusztasággá tette a török. A Császári abszolutizmus alatt a hasonló megfogalmazások szinte kötelezővé váltak. Temesközben a pápai tized jegyzékekből ismert középkori ősi falvak megtalálhatók sürün lakott vidék „elvadult lakatlan pusztaság.”nak nyoma sincs a török 1716-ban elvonult. Temesközt VI. Károly osztrák Császár vette joghatósága alá a haditanács katonai irányítása alatt, így is maradt 62 évig, de külön közigazgatási területté nem szerveződött. II.József Császár 1765 ben vizitációt tett Bánságban, anyjának Mária Terézia Királynak írja, "Bánságban teljes a zürzavar...Bécs úgy szabadul meg a tolvajoktól...a parázna nőktől, hogy Bánságba toloncolja őket.Feltartoztathatatlan a balkániak áradata." 3100 rabot is küldenek a tartományba. Bánságban a 18. századi betelepítésekről léteznek részletes adatok. Megkerülhetetlen adatok kerültek elő az őshonos lakosságról, akiknek a házait a térképeken láthatóvá váltak. A telepeseket a katonai hatóság az őshonos lakosság házaiba helyezte. A bánsági betelepítés nagyon különbözött az előbbi magyarországi telepítésektől, ott az őshonos lakosság helyben maradt a szatmári béke után /1711/a magyar jogrendszer kezdett helyre állni. Bánságot VI. Károly Császár, katonai területként kezelte, amojan gyarmatként, de nem tett semmit, hogy 62-évig rendes közigazgatási területté szervezze, még Nádasdy Csanádi püspököt is kiutasíttatta saját püspöksége területéről, Mercy Florimond katonai főparancsnokkal. Az őshonos lakosság jogfosztott lett,"hazátlan zsellér" A Császáriak minden nagybirtokot, bánya jogot eladtak idegeneknek, a telepeseknek termőföldet adtak, majd 1778. évben Bánságot Mária Terézia Apostoli magyar király joghatósága alá helyezték. Nagy meglepetést hozott az 1769-1772 évi németül „Banat”-ra átnevezett temesközi katonai térképek nyilvánosságra hozatala a Wikipédián. 208 nagyméretű táblán, pótolják a hiányzó szakmonográfiákat, látható a bánsági terület, a kézzel rajzolt múlt, láthatóak az ősi falvak portái, házai, felismerhetők az ősi falvak nevei, helyi földrajzi nevek. Ezek még nem a sakktábla szerűen épített falvak házai, azok később a XVIII. század végén és a XIX. században épültek. (hu)
|
