dbo:abstract
|
- Tengri (törökül Tanrı, mongolul Тэнгэрээ, bolgárökül Тангра, perzsául Aszpandiát) a régi sztyeppei népek (hsziungnuk, hunok, törökök), a mongol hszienpejek (xianbeik), továbbá a magyarok ősvallásának, a tengrizmusnak a legfőbb istensége. Az elképzelés analóg a dinasztia idején (i.e. XI.–- VIII. század) elterjedt kínai tien (tian) li elképzelésével és a taoista 靝 új szó megalkotásával (melyben a 青 a "kék" és a 氣 "qi", pl. "kék mennyország"). Innen ered a hasonló konfuciuszi (Kǒng Fūzǐ-i) koncepció is. A négy irány közül a kínai csillagászatban keletet a Kék Sárkány, nyugatot a Fehér Tigris, délt a Vörös Főnix, északot a Fekete Kígyóteknős jelképezte, ami hasonlít a tengrizmusban alkalmazott szimbólumokhoz. A tengrizmusban elvileg nincsenek szimbólumok, azonban gyakran alkalmazzák a Világfa és a négy égtáj jelképeit. Gyakran összekeverik a napimádó vallásokkal, pedig a Nap csak Tengrinek egy jele. A drámaian piramis alakú hegyet, melyről hosszú ideig azt tartották, az a Kazahsztán és Kirgizisztán közti határ legmagasabb pontja, nevezték el. A tengrizmus szent helye Ötüken, ezt jelképezi az Ötüken és Tengri összetételéből létrejövő Otgontenger-hegy neve. (hu)
- Tengri (törökül Tanrı, mongolul Тэнгэрээ, bolgárökül Тангра, perzsául Aszpandiát) a régi sztyeppei népek (hsziungnuk, hunok, törökök), a mongol hszienpejek (xianbeik), továbbá a magyarok ősvallásának, a tengrizmusnak a legfőbb istensége. Az elképzelés analóg a dinasztia idején (i.e. XI.–- VIII. század) elterjedt kínai tien (tian) li elképzelésével és a taoista 靝 új szó megalkotásával (melyben a 青 a "kék" és a 氣 "qi", pl. "kék mennyország"). Innen ered a hasonló konfuciuszi (Kǒng Fūzǐ-i) koncepció is. A négy irány közül a kínai csillagászatban keletet a Kék Sárkány, nyugatot a Fehér Tigris, délt a Vörös Főnix, északot a Fekete Kígyóteknős jelképezte, ami hasonlít a tengrizmusban alkalmazott szimbólumokhoz. A tengrizmusban elvileg nincsenek szimbólumok, azonban gyakran alkalmazzák a Világfa és a négy égtáj jelképeit. Gyakran összekeverik a napimádó vallásokkal, pedig a Nap csak Tengrinek egy jele. A drámaian piramis alakú hegyet, melyről hosszú ideig azt tartották, az a Kazahsztán és Kirgizisztán közti határ legmagasabb pontja, nevezték el. A tengrizmus szent helye Ötüken, ezt jelképezi az Ötüken és Tengri összetételéből létrejövő Otgontenger-hegy neve. (hu)
|