| dbo:abstract
|
- A természetes szelekció vagy természetes kiválasztódás egyedekhez rendelhető, egyedekre jellemző tulajdonságokra – fenotípusokra – vonatkozik. Az előnyösebb fenotípussal rendelkező organizmusok nagyobb valószínűséggel maradnak életben vagy nagyobb valószínűséggel szaporodnak, mint azok az egyedek, melyek kevésbé előnyös fenotípussal rendelkeznek. Ha az előnyös fenotípus öröklődik, akkor a kialakításáért felelős allélok (gén változatok) gyakorisága az esetek többségében magasabb lesz a következő nemzedékben. A szelekciós folyamatot magát adaptációnak, a szelekciós folyamat során elterjedő előnyös tulajdonságokat pedig adaptív tulajdonságoknak nevezik általában. A természetes szelekció élőlény-populációkban lejátszódó folyamat, amely a következőképpen mehet végbe:1. egyes öröklődő változatok gyakorisága tendenciózusan növekszik generációról generációra addig, amíg csak egyetlen változat marad a populációban (előnyös változatok elterjedésének esete),2. egyes öröklődő változatok gyakorisága tendenciózusan növekszik generációról generációra addig, míg két szaporodásilag izolált, egymástól különböző populáció jön létre (fajképződés, divergenciára folyó szelekció)3. egyes öröklődő változatok gyakorisága egy-egy generáción belül minden generációban hasonlóképpen változik, miközben hosszútávon állandó marad (pl. kiegyensúlyozott polimorfizmus, gyakoriságfüggő szelekció esete). Például a sarlósejtes vérszegénység kialakulásáért felelős hemoglobin változat gyakoribb a felnőttek között, mint újszülött korban a maláriával sújtott területeken, miközben az újszülöttek közt tapasztalható előfordulási gyakorisága ugyanezeken a területeken hosszú ideje állandó. Ennek az az oka, hogy az első életévekben a hibás és a normális molekula változattal egyaránt rendelkező gyerekek nagyobb valószínűséggel élik túl a fertőzést, mint a csak normális hemoglobin molekulával rendelkező társaik. A természetes szelekcióval ellentétben az egymással egyenértékű, ún. neutrális öröklődő változatok gyakorisága véletlenszerűen változik a populációkban, mind rövid, mind hosszútávon. Ezt a folyamatot genetikai sodródásnak nevezzük. A molekuláris evolúció neutrális elmélete a véges populációméret következtében előálló genetikai sodródás hatását vizsgálja a molekuláris evolúcióra. Az adaptációk, azaz a természetes szelekció mechanizmusainak megértése a modern biológia alapja. A természetes szelekciós folyamatok elkerülhetetlenségét Charles Darwin ismerte fel és vezette le 1859-es A fajok eredete című könyvében, melyben a természetes szelekciót a analógiájára írta le (a mesterséges szelekció során a tenyésztők szaporításkor saját meggondolásaik alapján részesítenek előnyben állatokat és növényeket). A természetben az élet vagy szaporodásképtelen öröklődő változatok kihullanak a populációkból. A többi öröklődő változat között pedig a környezeti tényezők (pl. hőmérséklet, a rendelkezésre álló táplálék minősége, a természetes ellenségek stb.) szelektálhatnak. Darwin leírása a természetes szelekció folyamatáról ma is pontosan érvényes az ivartalanul szaporodó élőlények körében. Mivel evolúciós elméletének születésekor még nem ismerték az öröklődési mechanizmusokat, Darwin egyes szelekciós folyamatokat (pl. esete) még nem írhatott le.A illetve a darwini szelekciós elmélet egyféle egyesítése és formalizálása során született meg a modern evolúciós szintézis. Bár a molekuláris evolúció különböző mechanizmusai (például a által leírt ) is fontos szerepet játszhatnak a alakításában, a természetes szelekció maradt az adaptív evolúció magyarázó elve. (hu)
- A természetes szelekció vagy természetes kiválasztódás egyedekhez rendelhető, egyedekre jellemző tulajdonságokra – fenotípusokra – vonatkozik. Az előnyösebb fenotípussal rendelkező organizmusok nagyobb valószínűséggel maradnak életben vagy nagyobb valószínűséggel szaporodnak, mint azok az egyedek, melyek kevésbé előnyös fenotípussal rendelkeznek. Ha az előnyös fenotípus öröklődik, akkor a kialakításáért felelős allélok (gén változatok) gyakorisága az esetek többségében magasabb lesz a következő nemzedékben. A szelekciós folyamatot magát adaptációnak, a szelekciós folyamat során elterjedő előnyös tulajdonságokat pedig adaptív tulajdonságoknak nevezik általában. A természetes szelekció élőlény-populációkban lejátszódó folyamat, amely a következőképpen mehet végbe:1. egyes öröklődő változatok gyakorisága tendenciózusan növekszik generációról generációra addig, amíg csak egyetlen változat marad a populációban (előnyös változatok elterjedésének esete),2. egyes öröklődő változatok gyakorisága tendenciózusan növekszik generációról generációra addig, míg két szaporodásilag izolált, egymástól különböző populáció jön létre (fajképződés, divergenciára folyó szelekció)3. egyes öröklődő változatok gyakorisága egy-egy generáción belül minden generációban hasonlóképpen változik, miközben hosszútávon állandó marad (pl. kiegyensúlyozott polimorfizmus, gyakoriságfüggő szelekció esete). Például a sarlósejtes vérszegénység kialakulásáért felelős hemoglobin változat gyakoribb a felnőttek között, mint újszülött korban a maláriával sújtott területeken, miközben az újszülöttek közt tapasztalható előfordulási gyakorisága ugyanezeken a területeken hosszú ideje állandó. Ennek az az oka, hogy az első életévekben a hibás és a normális molekula változattal egyaránt rendelkező gyerekek nagyobb valószínűséggel élik túl a fertőzést, mint a csak normális hemoglobin molekulával rendelkező társaik. A természetes szelekcióval ellentétben az egymással egyenértékű, ún. neutrális öröklődő változatok gyakorisága véletlenszerűen változik a populációkban, mind rövid, mind hosszútávon. Ezt a folyamatot genetikai sodródásnak nevezzük. A molekuláris evolúció neutrális elmélete a véges populációméret következtében előálló genetikai sodródás hatását vizsgálja a molekuláris evolúcióra. Az adaptációk, azaz a természetes szelekció mechanizmusainak megértése a modern biológia alapja. A természetes szelekciós folyamatok elkerülhetetlenségét Charles Darwin ismerte fel és vezette le 1859-es A fajok eredete című könyvében, melyben a természetes szelekciót a analógiájára írta le (a mesterséges szelekció során a tenyésztők szaporításkor saját meggondolásaik alapján részesítenek előnyben állatokat és növényeket). A természetben az élet vagy szaporodásképtelen öröklődő változatok kihullanak a populációkból. A többi öröklődő változat között pedig a környezeti tényezők (pl. hőmérséklet, a rendelkezésre álló táplálék minősége, a természetes ellenségek stb.) szelektálhatnak. Darwin leírása a természetes szelekció folyamatáról ma is pontosan érvényes az ivartalanul szaporodó élőlények körében. Mivel evolúciós elméletének születésekor még nem ismerték az öröklődési mechanizmusokat, Darwin egyes szelekciós folyamatokat (pl. esete) még nem írhatott le.A illetve a darwini szelekciós elmélet egyféle egyesítése és formalizálása során született meg a modern evolúciós szintézis. Bár a molekuláris evolúció különböző mechanizmusai (például a által leírt ) is fontos szerepet játszhatnak a alakításában, a természetes szelekció maradt az adaptív evolúció magyarázó elve. (hu)
|
