| dbo:abstract
|
- A Móra Ferenc Múzeum 1990-től látható állandó kiállítása. 2001 és 2003 között felújítva. A kiállítás egy termen belül két szintre tagolódik, egy palló vezet át galériaszerűen néhány tárló felett, még több helyet adva a gazdag kiállítási anyagnak. A kiállítást egy időspirállal forgatott földgömb vezeti be, a bejárati ajtótól balra. Ezután az élettelen majd az élő ősvilági környezetet mutatják be Erdélyből származó ásványokkal és karbon kori erdőalkotók lenyomatmásolataival. Jelentőségükre (mai szénbányák) egy bányamodellel utalnak. A kiállítás ezután állatkövületekkel folytatódik (jura korszakból származó ammonitesz-kövületek, hasonló korú halkövületek). A kiállítás ezen részlege fölött stilizált égbolt látható a következő csillagképekkel: Kis Medve, Sárkány, Herkules, Kígyó, Sas, Hattyú, Pegazus, Gyík. A teremvilágítás a csillagokat szimbolizáló lámpák érdekében lett megoldva úgy, hogy ne zavarja azt. Az „égbolt” alatt az állatöv piktogramjai láthatók, melyeket UV lámpa világít meg, s így fluoreszkálnak. A terem e részlegének közepén egy hatalmas fűzfa ágába beépített információs blokk áll. Ez a „varázsfa”. A mellette lévő ülőkék a szegedi Széchenyi tér elpusztult platánjainak törzseiből készültek. A következő tematikai blokk az Alföld geológiai szerkezetét mutatja be. Dél-alföldi olajfúrások nyomán felszínre került furatminták (agyag, márga stb. Szegedről, Hódmezővásárhelyről és a Maros-mentéről). Még mindig a terem bal oldalán haladva a vízburokkal foglalkozó részleg következik: a víz körforgását bemutató grafikai modell, csigák, halak, delfinkoponya, preparált tengeri teknősfajok, trópusi csigák, cápafogsorok. Innen nyílik a felső galéria, mely a hazai biotópokat mutatja be. Az első dioráma a Fehér-tó életét mutatja be, majd az árterek élővilága következik (preparált halak, kagylók, tiszavirágok, rétisas). A galériát a hegyvidéki tölgyesek képe zárja (preparált uhu, farkas, barna medve, nyírfajd, siketfajd, róka stb.). A hazai tájak után, a galériából leérkezvén Közép- és Dél-Amerika tájainak jellegzetességeit mutatják be (lepkegyűjtemény, szemléltető grafikák, preparált csörgőkígyó stb). (hu)
- A Móra Ferenc Múzeum 1990-től látható állandó kiállítása. 2001 és 2003 között felújítva. A kiállítás egy termen belül két szintre tagolódik, egy palló vezet át galériaszerűen néhány tárló felett, még több helyet adva a gazdag kiállítási anyagnak. A kiállítást egy időspirállal forgatott földgömb vezeti be, a bejárati ajtótól balra. Ezután az élettelen majd az élő ősvilági környezetet mutatják be Erdélyből származó ásványokkal és karbon kori erdőalkotók lenyomatmásolataival. Jelentőségükre (mai szénbányák) egy bányamodellel utalnak. A kiállítás ezután állatkövületekkel folytatódik (jura korszakból származó ammonitesz-kövületek, hasonló korú halkövületek). A kiállítás ezen részlege fölött stilizált égbolt látható a következő csillagképekkel: Kis Medve, Sárkány, Herkules, Kígyó, Sas, Hattyú, Pegazus, Gyík. A teremvilágítás a csillagokat szimbolizáló lámpák érdekében lett megoldva úgy, hogy ne zavarja azt. Az „égbolt” alatt az állatöv piktogramjai láthatók, melyeket UV lámpa világít meg, s így fluoreszkálnak. A terem e részlegének közepén egy hatalmas fűzfa ágába beépített információs blokk áll. Ez a „varázsfa”. A mellette lévő ülőkék a szegedi Széchenyi tér elpusztult platánjainak törzseiből készültek. A következő tematikai blokk az Alföld geológiai szerkezetét mutatja be. Dél-alföldi olajfúrások nyomán felszínre került furatminták (agyag, márga stb. Szegedről, Hódmezővásárhelyről és a Maros-mentéről). Még mindig a terem bal oldalán haladva a vízburokkal foglalkozó részleg következik: a víz körforgását bemutató grafikai modell, csigák, halak, delfinkoponya, preparált tengeri teknősfajok, trópusi csigák, cápafogsorok. Innen nyílik a felső galéria, mely a hazai biotópokat mutatja be. Az első dioráma a Fehér-tó életét mutatja be, majd az árterek élővilága következik (preparált halak, kagylók, tiszavirágok, rétisas). A galériát a hegyvidéki tölgyesek képe zárja (preparált uhu, farkas, barna medve, nyírfajd, siketfajd, róka stb.). A hazai tájak után, a galériából leérkezvén Közép- és Dél-Amerika tájainak jellegzetességeit mutatják be (lepkegyűjtemény, szemléltető grafikák, preparált csörgőkígyó stb). (hu)
|
